Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Mándoky István: Néhány kun eredetű nagykunsági tájszó [Some Dialectal Words of Cumanian Origin to Be Found in Great Cumania] 365

NÉHÁNY KUN EREDETŰ NAGYKUNSÁGI TÁJSZŐ 383 (KANNISTO 209), az orosz, ukrán, ruszin KanKüH (vö. DMITRIEV: Leksikogr. sb. III, 25; VASMER, RussEtWb. 522). Valószínűleg az oroszból került a lengyelbe, csehbe, szlovákba a kapkan szó (vö. LOKOTSCH 86), végül szintén török — kun vagy tatár — eredetű a már említett román capcanä szó is (1. fentebb). A szlovákban a kapkan mellett egy kaptán alak is él, amely valószínűleg magyar jövevényszó. karambél 1. A nagykunsági nagyidejű, rétet-mezőt jól ismerő egykori gazdálkodók, pásztorok ajkán még több olyan növénynév él, amelyek jó részét csak a Nagykunságon, illetőleg a Tiszántúl középső részén ismerik. Erősen kihalófélben levő szavak ezek, amelyeket talán még — úgy ahogy — „megmenthetünk", mielőtt végképpen feledésbe merülnének. Egyrészüknek már az öregek körében is csak az emléke él, tudják, hogy apáik, nagyapáik így és így nevezték ezt és ezt a legelőfüvet vagy mezei virágot, de ők maguk már szívesebben folyamodnak az iskolában tanult névhez. A régi növénynevek egyikével-másikával az is előfordul, hogy nem mindig egy és ugyanazon növény neveként használják, olykor ugyanaz a szó egyszerre több, egymásra csak külső jegyeiben hasonlító növény megjelöléséül szolgál. E régi növénynevek között jónéhány török eredetű is akad, melyek közelebbről alighanem kun vagy besenyő jövevényszók. Ilyen kun eredetűnek gondolt nagykunsági növénynevünk a karambél (karambeel), karambél-fű szó is, amelyet Karcagon leginkább a botanikai nevén 'Gypsophila muralis L.; mezei fátyolvirág'-nak nevezett, szikes legelőkön tenyésző, rózsaszín virágú kis növény neveként használnak, Kunmadarason pedig több növényt is e névvel jelölnek, a 'mezei fátyolvirág'-on kívül többek között az 'oioesán csillaghúr; Stellaria holosteá'-t, a 'réti kakukkszegfű; Lychnis coronaria'-t, sőt a 'réti kakukktorma; Cardamine pratensis'-t is karambéln&k hívják. A 'mezei fátyolvirág a ,,Caryophyllaceae — Szegfűfélék" családjába tartozik és külsőleg nagyon emlékeztet a kerti dísznövény szegfűfajtákra. A Soó REZSŐ—KÁRPÁTI ZoLTÁN-féle ,,Növényhatározó "-ban (4. kiad. [Bp. 1968], 591) a következőket olvashatjuk a karambélról, azaz a 'mezei fátyolvirág'-ról: „Egy éves növény, aljától terpedten elágazó szárral. A levelek szálasak. A virágok rózsaszínűek, laza álernyőben állók. Száraz gyepekben, parlagokon, szántókon, iszaptársulásokban, sziken, homokon gyakori (kivéve Duna—Tisza köze). Th. jún.—szept.". 2. Nagykunsági karambél tájszavunk, amely a „Szegfűfélék — Caryophyllaceae — családjá"-ba tartozó 'mezei fátyolvirág' neve, rokonhangzású a török nyelvek jó részének 'szegfű — Dianthus' jelentésű qaranfil, qarampil, qalampïr stb. szavaival (a 'szegfű — Dianthus' természetesen szintén a „Szegfűfélék családja"-ba tartozó növény, sőt a karambélnak. Kunmadarason hallott egyik jelentése, a 'réti kakukkszegfű' is), továbbá, azon kívül, hogy genetikailag közel rokon a 'szegfű'-vel, ahhoz külsőleg is hasonlít, illetőleg nagyon emlékeztet rá. Ezek alapján úgy véljük, hogy szavunk török eredetű, sőt, mivel csak kunlakta területen fordul elő, egyenesen kun jövevényszónak kell tartanunk. A szónak a török nyelvemlékekben és a mai török nyelvjárásokban a következő alakjai és jelentései ismeretesek: QBN. qaranful 'rB03flHKa; szegfű' (Drevnetjurk. sl. 424), QBH. qaranfil 'ua.' (ARAT 24); kun CC. qaranfil 'Nelke' (RADL. II, 157), yaranful 'Gewürznelke; ganofanj' (GR0NBECH 97); MS.qaran-7*