Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Mándoky István: Néhány kun eredetű nagykunsági tájszó [Some Dialectal Words of Cumanian Origin to Be Found in Great Cumania] 365

384 MÁNDOKY ISTVÁN fül 'karanfil; szegfű' (ATALAY, Molla Salih, Es-l^üzur-üz-Zehebiyye [Istanbul 1949], 55); nogáj qalempir 'гвоздика; szegfű' (BASKAKOV 1963, 141); dobr. tatár qarampil ^ qarampil 'szegfű'; karacsáj, balkár qalampir 'гвоздика (пряность); szegfűszeg (fűszer)' (RKBS. 1965, 116); kumuk qarampil'гвоздика; szegfű', qaranpil cecek 'цветок гвоздики; a szegfű virága' (BAMMATOV 1969, 191); kaz. tatár qanäfer 'гвоздика; szegfű' (TRS. 1966, 224), qalenper, qanefer 'szegfű' (BÁLINT 47); baskír qänäfer 'гвоздика; szegfű' (BRS. 1958, 366); karakalp. qalampir 1. 'гвоздика (пряность)'; 2. 'корица; fahéj' (BASKAKOV 1958, 363), qalempir 'гвоздика (пряность); szegfűszeg (fűszer)' (BASKAKOV 1967, 152); kazak qalampir 'pinks, carnations (Dianthus)' (SHNITNIKOV 1966, 255); kirgiz qalempir 'красный перец; paprika' (JUDACHTN 1965, 331); özbek qalampir 'красный перец; paprika', qalampir gul 'резеда; rezeda', qalampir muncaq 'гвоздика; szegfű' (BOROVKOV 1959, 601); mai ujg. qälämpür 'гвоздика (пряность); szegfűszeg' (RACHIMOV 1956, 190), qälämpür 1. 'перец; bors'; 2. 'гвоздика; szegfűszeg' (NADZIP 1968, 598); turki qalämpur 'Nelke' (MENGES 774), qcelcempur, qceranfil 'clove' (JARRING 244); oszm.-tör. karanfil 'Dianthus caryophyllus' (Türkce Sözlük4 407). 3. A szó a magyarországi kunok nyelvében is valószínűleg qarampiln&k, illetőleg, veláris i*-val, qarampilnak. hangzott, és jelentése is — miként a régi és mai török nyelvek zömében — 'szegfű' volt. Később a szó jelentése — alighanem még a kunban — kibővült, ós nemcsak 'szegfű'-t, hanem 'mindenféle szegfűhöz hasonló növény, szegfűféle virág'-ot jelentett, végül, valószínűleg csak az átvétel után, a karambél szó a szikes legelők gyakori növényének, a 'mezei fátyolvirág'-nak vált a nevévé. A karambél szó tehát egy kun qarampil, illetve qarampil alakra megy vissza. A szóközépi kun -75-nek éppenséggel megfelelhetne a magyarban is -p-, a -p- > -b- zöngésülés (vö. BÁRCZI, Htört.2

164) azonban a

-m- zöngésítő hatásán kívül a népetimológiával a szó végébe belemagyarázott bél szócskának is köszönhető. Az eredeti utolsó szótagbeli -i- (vagy -i-) helyén korábban -elehetett, ami — nemcsak a bél szó hatására — megnyúlt (az e > ё > e nyúlás egyébként gyakori tendencia mind az egytagú szavakban, mind pedig a több tagúak utolsó szótagjában, vö. BÁRCZI i. m. 65), illetőleg -e- vé változott. 4. A *qarampil ~ *qarampil szó a kunban — mint a többi török nyelvben is — perzsa jövevényszó, a perzsa qaranful 'caryophyllus aromaticus' (VULLERS II, 723), 'a clove; gilfy-f lower' (STENGASS 966) szóra megy vissza. A perzsa szó az arab qaranful 'clou de girofle; nom d'une fleur odoriférante, ordinairement rouge ou blanche, qui se trouve en abondance en Syrie; tel est le sens de ce mot dans la Mo'allaca d'Amro'1-kais; oeillet' (DOZY, Supplement II, 340), 'Nelke; Gewürznelke' (WEHR II, 678) szó átvétele, amely viszont a görög naQvóyvllov 'getrocknete Blumenknospe des Gewürznelkenbaums, Eugenia caryophyllata' (FRISK, Griechisches etym. Wb., I, 794), középgörög xaQoviMfovl, xaQov(jL<pi% 'Gewürznelke' (LOKOTSCH 87) szóból származik. A görög szó pedig, FRISK szerint a szanszkrit katuka-phalam-msk van összefüggésben (vö. i. h.). 5. A bolgár kalamfir, karamfil 'Gewürznelke', a szerb-horvát karamfil 'ua.' (LOKOTSCH 87) és a román calomfir, calonfir, caramfil 'Balsamita' (§ÁINEANU II, 89) valószínűleg oszmán-török jövevényszó, míg a moldvai román calapär, calupär 'Tanacetum balsamita' (Diet, limbii romíné lit. contemporane I, 314, 319) szó alighanem kun eredetű. MÁNDOKY ISTVÁN