Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Mándoky István: Néhány kun eredetű nagykunsági tájszó [Some Dialectal Words of Cumanian Origin to Be Found in Great Cumania] 365

NÉHÁNY KUN EREDETŰ NAGYKUNSÁGI TÁJSZŐ 381 kapkány 1. A kapkány (kapká) szót'fából vagy vasból készült róka-, gorényfogó csapda' jelentésben Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras és Kunhegyes nagykunsági helységekben, valamint Tiszaszöllősön, Nádudvaron és Kenderesen ismerik. Karcagi és kunmadarasi öregek szerint a hajdani réti juhászok a 'fából készített farkasfogó tőrJL-t is kapkánymk. nevezték, egy túrkevei férfitől pedig 'farkasverem' jelentésben jegyeztem le a szót (Túrkevében egyébként — GYÖRFFY LAJOS szíves szóbeli közlése szerint — nem ismerik e szót, adatközlőm alighanem a szomszédos nagykun városokban hallhatta). A Nagykunság szomszédságában még Tiszaigaron is megvan a szó, ahol 'menyét-, görény-, patkányfogó csapdá'-t jelent. Az ŰMTSz. szerint a szó kapkán alakban és 'csapda, egérfogó' jelentésben él Csík megyében (Szépvíz), Moldvában (Szabófalva) pedig 'vadfogó hurok' jelentésben ismerik ugyanezt a szót. Ugyancsak Moldvában kapkána alakja is van e szónak (Iugani és Barticesti), jelentése pedig: 'deszkacsapda, egérfogó'. E szavak minden bizonnyal a román capcanä <-* capcána 'dispozitiv pentru prinderea unor animale; cursä; állatok elfogására való eszköz; csapda' (A román ny. ért. szótára I, 329, 365) szó átvételei (e szó a románban is kipcsak-török — kun vagy tatár — jövevényszó, vö. ÇAINEANTJ i. m. II, 87; WENDT i. m. 155). A 'róka-, görény-, patkányfogó tőr, csapda'-fóle jelentésű szó a Nagykunság déli ós keleti szomszédságában, vagyis a Sárrét nagy részén (Szűcs SÁNDOR szíves szóbeli közlése), továbbá Püspökladányban, Bárándon és Földesen kaptány alakban él (a Nagykunságon a nyereg favázát, illetőleg a nyeregszárnyakat meg a kapát hívják kaptánynak). Ugyanilyen alakban találjuk a szót a Csallóközben (Komárom vidékén) és Erdélyben (a Székelyföldön) 'két összecsapódó, félkör alakú vaslemezből álló fogótőr (patkány, görény, róka elfogására)' jelentésben (MTSz.). Az ŰMTSz. szerint a, kaptány szót Makón 'patkányfogó csapda' Szegeden 'farkasfogó tőr', a Székelyföldön 'vadfogásra szánt lánc (a csalétek után nyúló vad száját vagy lábát bekapja és megfogja)' és 'kelepce, csapda' (Kis-Küküllő m., Dicsőszentmárton) jelentésben ismerik. A szó kaptán alakban van meg és 'deszkacsapdá'-t jelent a bukovinai Istensegíts faluban (vö. ŰMTSz.). 2. A nagykunsági kapkány szónak egy érdekes — ugyancsak kelepceféle eszköz nevéül használt — származéka a kapkantyú. E szót Karcagon jegyeztem föl, jelentése: 'ürgefogó eszköz, amely az ürgelyuktól kb. 30 cm-re leszúrt rugalmas vesszőből, e vessző felső, vékonyabb végére erősített — közepe táján egy kis fapecekkel ellátott — lószőr- vagy zsineghurokból és közvetlenül az ürgelyuk mellé levert fahorogból áll'. Ezt a Nagykunságon kapkantyún&k nevezett 'ürgefogó'-t az ország más vidékein csikkentőnek, csekkentyűnek hívják (vö. Magyarság néprajza II, 82), Kunmadarason pedig csappantyú alakban hallottam. Űgy gondoljuk, hogy a kapkantyú a fent említett 'ürgefogó eszköz' jelentésű szavak, továbbá az ilyenféle szavak, mint a karmantyú, sarkantyú stb. analógiájára keletkezett a kapkány szóból. Másképpen aligha magyarázható a szóvégi -tyú képző, amely eredetileg vagy az -ó, -ő igenóvképzőnek egy más irányú hangtani fejlődéséből létrejött változata (vö. csikkentő ~ csikkentyű ~ csekkentyú), vagy pedig a -tevő utótagra vezethető vissza, és így már a -tyú, -tyű nemcsak deverbális, hanem denominális képző is lehet (vö.: kesztyű <C kez -f- teü 'kéz[re] tevő'). A kapkány szónak valamikor 'mindenféle vadfogó csapda, tőr, kelepce' 7 Nyelvtudományi Közlemények LXXIII/2-