Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Mándoky István: Néhány kun eredetű nagykunsági tájszó [Some Dialectal Words of Cumanian Origin to Be Found in Great Cumania] 365

380 MÁNDOKY ISTVÁN regszárny hátulsó részén levő szíj, amellyel apróbb tárgyakat, könnyebb terheket kötnek a nyeregkápához, nyeregszíj' volt. Később a *kangyiga (vagy kangyaga) szó jelentése kibővült és a 'nyeregszíj'-jal rokon jelentésű, avval szorosabb kapcsolatban levő fogalmak, illetőleg a 'felkötő szíj'-ból alakult más formájú (karika) és más célú (sallang) nyeregrészek megjelölésére is szolgált, így keletkeztek a *kangyiga (kangyaga)-szíj, kangyiga-sallang, kangyigakarika stb. összetett szavak. A nyelvi egyszerűsödésre, a rövidebb alakokra való törekvés folytán ez összetett szavak — a nyelvérzék számára ,,értelmetlenné" vált — *kangyiga (kangyaga) előtagja megrövidült (amit pl. a *kangyiga (kangyaga)-karika szó esetében, a haplológia is segíthetett), és e csonka *kangyig (kangyag) alakból népetimológiával jött létre a kangyík szó. A szó fejlődését tehát a következőképpen ábrázolhatjuk: kun *qanpga >> magyar *kanzsiga v. *kanzsaga ~ *kangyiga v. *kangyaga >> kangyík (szíj, -sallang, -karika, -lyuk). Sajnos, korábbi adatok híján nem tudjuk megállapítani, hogy a feltett *kangyiga (v. *kangyaga) szó mikor vált kangyík-ká,. Válószínűnek tartjuk azonban, hogy újabbkori jelenség ez, hiszen a vele kapcsolatos népetimológia ma is él. A karcagi TŐKÉS LŐRINC szíjgyártó szerint azért hívják a kangyík-szíj&t így, mert nem hosszabb az egy nagyobbacska gyíknál, és olyan is az, ahogy lovaglás közben ide-oda fickándozva csüng a nyeregről lefele, mint a gyík. A kangyík-karikának, és a, kangyík-lyuknak meg azért ez a neve, mert akkoráknak kell lenniük, hogy egy jó nagyra megnőtt kan (azaz: hím) gyík is kényelmesen keresztülférhessen rajtuk. 4. A török nyelvek — és így a kun nyelvnek is — qanfiga szava valószínűleg mongol eredetű (vö. DOERFER i. m., I, 419; Qazaq tiliniv) qïsqasa êtimologiyalïq sözdigi. Almatï 1966, 117). A szó a mongol nyelvemlékekben és a mai mongol nyelvjárásokban a következő alakokban fordul elő: MTT. 254, XI, 25b; qanjuqa- 'a nyereghez erősíteni, szíjazni' <^qanjuqa 'nyeregszíj'; irod. mong. yanjuya 'nyeregre erősített szíjak tárgyak felakasztására', yanjuyala- 'nyeregre erősíteni yanjuya segítségével', toloyai-ban yanjuyala- 'fejét lógatni bánatában, gondjaiban' = MTT qara teri'üben qanfuqalaju (vö. A mongolok titkos története. Közzéteszi LIGETI LAJOS. Bp. 1964, 192. LIGETI LAJOS professzor szíves szóbeli közlése alapján), irod. mong. yanjuya 'les courroies à l'arrière de la selle' (KOWALEWSKI II, 980b); kalm. g,anzDyD 'die Sattelriemen (an denen etwas festgebunden wird)' (RAMSTEDT 143); burj. ganzaga [ganzäya] 'TopoKa (peMeiiiKH y ce/yia /yin npHBfl3MBaHHH BbioKa); nyeregszíj (szíjak a nyergen a málha felerősítésére)' (ÖEREMISOV 1951, 159); halha ganzaga [gannzäyä] 'TopoKa; nyeregszíj' (LUVSANDÊNDÊV 1957, 111); ojr. gandzag 'ua.' (KARA: Acta Orient. Hung.V III, 138); kamn. gandzoga 'ua.' (KŐHALMI! Acta Orient. Hung. IX, 190); ord. ganDzuq.u 'les fines courroies qui par paires sont attachées à chacun des deux bouts des planchettes de la selle et qui servent à fixer les bagages qu'on emporte sur sa monture; les bagages eux-mêmes qu'on emporte liés sur la selle' (MOSTAERT I, 291). 5. A szó a mongolból került a mandzsuba is: yanjurya, yanjuyan 'am vorderen und hinteren Sattelraride hängende Riemen zum Anbinden von Gegenständen', yanju%alambi 'am Sattelriemen befestigen' (HAUER 334). Ugyancsak mongol jövevényszó a perzsában (alighanem török közvetítéssel): qanjfuya ry qanjüya 'a strap attached to a saddle for fastening a portmanteau' (STEINGASS 990), a tádzsikban: qanpya 'TopoKa; nyeregszíj' (TRS. 1954, 485), valamint az afgánban (kanjogha), a jagnobiban (kanjüyá), továbbá a csecsenben (yonzaya) (vö. DOEREERI. m., I, 419).