Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Mándoky István: Néhány kun eredetű nagykunsági tájszó [Some Dialectal Words of Cumanian Origin to Be Found in Great Cumania] 365

NÉHÁNY KUN EREDETŰ NAGYKUNSÁGI TÁJSZŐ 377 kanisi ~ kamzsi 1. A nagykunsági kamcsi szónak alakilag is, és részint jelentésben is elkülönült párjai a címül írt kamsi ~ kamzsi szavak, melyeknek egyikét vagy másikát, esetleg mind a kettőt, nemcsak a Nagykunságon, hanem a Hortobágy mellékén, a Tisza mentén, a Sárrét több helységében, Bihar tájain, sőt Békésben is ismerik, vagyis a Tiszántúl középső részén, a Tiszacsegétől délre egészen Békésig terjedő területen. E terület északi felén főként csak a kamsi, déli részén meg inkább csak a kamzsi szó él, melyek a Nagykunság északi, északkeleti felében találkoznak össze, ott ugyanis a szónak mindkét alakja ismeretes. 2. A szó kamsi alakban a Nagykunságon csak a kunhegyesiek, kunmadarasiak, karcagiak nyelvében él, a Nagykunságon kívül pedig csak annak északi szomszédságában: Tiszaburán, Abádszalókon, Tiszaszöllősön, továbbá Nádudvaron és Balmazújvárosban fordul elő (ez utóbbi adatokat K. KOVÁCS LÁSZLÓ közölte velem, szívességét ezúton is köszönöm). A kamsi jelentése: 'hosszúnyelű, erős ökör-, vagy bivalyostor'. 3. A kamzsi szót sokkal nagyobb területen ismerik. Általánosan elterjedt szó az egész Nagykunságon, itt szinte mindenki ismeri, kivált az idősebbek és a középkorúak nemzedéke, de a fiatalabbak közül is sokan használják. A Nagykunság északi szomszédságában csak Tiszaszöllősön és Tiszaszentimrén van meg a szó. Tiszacsegén is ismerik, de kamzsi alakban (K. KOVÁCS LÁSZLÓ szíves közlése). A Nagykunságtól délre a következő helységekből van a szóra adatom: Bucsa, Füzesgyarmat, Szeghalom, Dévaványa, Mezőtúr. Az ŰMTSz. ban csak egy Biharugráról való adatot találunk. Biharban másfele is él a szó különösen Geszt, Mezőgyarak, Mezőgyán, Nagyszalonta vidékén, az idevaló SINKA ISTVÁN is gyakran emlegeti műveiben (pl.: Harmincnyolc vadalma. 2. kiad., 218; Eltűnik a hóri domb. Magvető, Bp. 1961, 120, 253, 255, 267). Megvan a kamzsi szó Békésen is (BERECZKI GÁBOR, szíves közlése), de az eddig összegyűlt adatok szerint Békéstől délre már seholsem ismerik. A kamzsi szó jelentése többnyire megegyezik a kamsiéval, a legtöbb helyen 'hosszúnyelű, ökör-, vagy bivalyhajtóostor'-t értenek rajta. Ahol a kamsival együtt fordul elő, ott jelentése néha keveredik az előbbiekben tárgyalt kamcsi szóéval, így pl. Kunhegyesen, Kunmadarason és Karcagon 'rövidnyelű korbács', Kunmadarason és Tiszaszöllősön meg 'karikásostor' jelentését is hallottam. Ugyancsak 'rövidnyelű ostor, korbács' a szó jelentése Túrkevében is, nem pedig 'ökörhajtó ostor, béresostor'. GYÖRJTY LAJOS levelében a következőket közli: ,,[Makra Lajos 70 éves, volt csikós] A kamcsi szót nem ismeri, de a kamzsi szót annál inkább. Ez szinte általánosan ismert Keviben. Rövidre font keményfanyelű ostorféleség, amit a nagyobb jószágoknál, marhánál vagy esetleg kanoknál használtak. Görcs volt a végén s ezzel ütötték orrba a jószágot, hogy engedelmeskedjék." továbbá: „[Somogyi Sándor 78 éves szerint] A kamzsi is olyan [mint a kamcsi], de ez ereossebb vastagabb vaot, mint ama, a lovaglaokorbács. Ökrökneel, vagy meeginkább bikánál használták. Ettűl nagyon fíltek a marhák. Deraot is vaot a vígibe fonva. De ez nem ökörhaj tao ostor vaot!". 4. Amint a felsorolt adatokból kitűnik, kamsi és kamzsi szavaink egy meglehetősen szűk területen, nagyjából a mai Nagykunságon és környékén vannak elterjedve. Űgy gondoljuk hát, hogy e szavaink is kun eredetűek, csakúgy, mint a fentiekben tárgyalt kamcsi szó, és a magyarországi kun nyelv