Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Karaulov, Jurij: A szókészlet szemantikai mezői (osztják nyelvi anyagon bemutatva) (cirill) 136

Á szókészlet szemantikai mezői (osztják nyelvi anyagon bemutatva) A szemantikai mezőnek nincs általános meghatározása, de vannak olyan szótárak, amelyeket szemantikai-mező-szótáraknak nevezhetünk. llfen pl. DORNSEIFF szótára; J. CASARES spanyol nyelvű szótára a „Diccionarioideológico de la lengua espanola":, ROGET angol nyelvű szótára a „Thesaurus of English Words and Phrases"; ROBERT francia nyelvű szótára a ,,Dictionnaire sinonimique et analitique de la langue française". Mindezeknek a szótáraknak a szócikkei valamelyest szemléltetik, hogy mit jelent a szemantikai mező. A szemantikai mező szerkezetét elméleti szempontból egy másik munkámban már részletesen vizsgáltam.1

Ebben a cikkben viszont elemezni szándékozom a szemantikai mező logikai lehetőségeit, és ábrákkal kívánom illusztrálni az osztják nyelvi anyagra felépített szemantikai mezőket. Készülő osztják szótáram anyaga kb. 4000 közép-obi nyelvjárási szóból áll, amelyeket 1969. évi nyári helyszíni kutatásom során gyűjtöttem. Ez a szójegyzék elsősorban a hétköznapi nyelv szavait, valamint néhány foglalkozás szókincsének bizonyos részét tartalmazza. Az osztják nyelv szemantikai mezőit nem eredendő, nem kész értelmilogikai séma alapján, azaz nem ,,felülről" építem, mint pl. a spanyol J. CASARES vagy a német DORNSEIFF teszik szótárukban, hanem alulról, a meglevő 4000 szóból álló lexikai anyagból kiindulva.2 1. A mező elvi sémája A fent említett szótárak gyakorlatából kiindulva, általánosságban, munkahipotézisként mondhatjuk, hogy a szemantikai mező a szavak néhány csoportjának sorát jelenti, amelyek meghatározott kapcsolatban vannak egymással jelentéstani és értelmi vonatkozásban. Mit jelent a jelentéstani kapcsolat kifejezés ? * 1

K). KapayjiOB, GrpyKTypa ceMaHraqeCKoro nana.

c. cikkben, amely a «<J>HjianorHqe-CKHe HayKH» c. folyóiratban jelenik meg. 2 Amikor kész, eredendő sémáról beszélek, olyan megközelítésre gondolok, amelynek során a szótár készítője előzetesen (logikai kategóriákból kiindulva) felosztja, csoportosítja a világ dolgait, az emberi élet fogalmait és ezeket a részeket megnevezi. így pl.: termés

zet isten élő élettelen természet /\ ember állat stb. Minden ág egyre tovább osztódik, bomlik, egészen az egyes szemantikai mezők nevéig. A mi megközelítésünk tagadja az ilyen sémát.