Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)
Tanulmányok - Papp Mária: Generatív grammatikai vázlatok a koordinációról [Generative grammatical sketches on the coordination] 113
116 PAP MÁRIA feltétlenül jelenti azt, hogy a többi állítmány mellett álló halmozott alanyok (vagy más halmozott mondatrészek) sem származhatnak két vagy több alapmondatból. Jelentheti ez a tény azt is, hogy két különböző állítmánytípussal állunk szemben. Meggyőződésem szerint ezt is jelenti. Ez az álláspont azonban nemcsak Erdélyi felfogásával ellenkezik, vitatott a generatív grammatikai irodalomban is. 3. A generatív grammatikusok közül N. CHOMSKY foglalkozott először a mellérendeléssel. Syntactic Structures című művében fogalmazta meg azt a szabályt, amelynek segítségével koordinált szerkezeteket tartalmazó mondatokat lehet létrehozni: ,,Ha Sj és S2 jól formált mondatok, és Sx csak abban különbözik S2 -től, hogy S1 -ben X fordul elő azon a helyen, ahol S2-ben Y (azaz, Sx = . . . X . . . és S2 = . . . Y . . .), továbbá, ha X és Y azonos típusú összetevők Sj-ben, illetőleg S2-ben, akkor S3 olyan mondat lesz, amely S1 -ből áll elő azáltal, hogy X helyére X -\- és -j-Y-t helyettesítünk (azaz, S3 = = . . .X +és +Y. . .)"n 4. LILA GLEITMAN — aki behatóan vizsgálta az angolban a mellérendelést12 — észrevette, hogy ez a szabály-nem tud számot adni a találkozik, hasonló típusú állítmány ok mellett álló halmozott alanyokról. A szabály első kikötése ugyanis az, hogy a koordinált szerkezetet tartalmazó mondat alapjául szolgáló mondatoknak jól formáltaknak kell lenniük. így a János és Mari találkozott mondat nem vezethető le a * János találkozott és a *Mari találkozott mondatokból. GLEITMAN úgy oldja meg a problémát, hogy az ilyen típusú mondatok alapjául a következőket tételezi fel: János találkozott Marival és Mari találkozott Jánossal. Erre a két alapmondatra egy speciális transzformációt alkalmaz, a kölcsönös-konjunkció transzformációt, amely a következő formára hozza őket: János és Mari találkozott egymással, majd egy újabb (nem kötelező) transzformációval törli a kölcsönös névmást, s így eljut a János és Mari találkozott ,,célmondathoz". 5. GLEITMAN után LAKOFF és PETERS szóltak hozzá a kérdéshez,13 ők vetették fel először a generatív grammatikai irodalomban azt a gondolatot, hogy a két állítmánytípust el kell különíteni egymástól. A két típus különbözősége mellett azzal érveltek, hogy van egy olyan átalakítási lehetőség, amely csak az egyik esetében áll fenn. Az angolban a John and Mary embraced mondat átalakítható úgy, hogy az összetett alanyi csoport egyik tagja az állítmányi csoportba kerül tárgyként: John embraced Mary. Ugyanez az átalakítás a másik típusnál elfogadhatatlan mondatokat eredményez: John and Mary walked, *John walked Mary.u Mivel a két típus elválik, jogunk van különbözőképpen kezelni őket, az egyik esetében egy, a másikéban több alapul szolgáló mondatot felvenni mélystruktúraként. 11 N. CHOMSKY, Syntactic structures, Hága. 1957. 36. 18 LILA R. GLEITMAN, Coordinating conjunctions in English. Language 41. 260 — 94 (1965) 13 G. LAKOFF — S. PETEES, Phrasal conjunction and sirnmetric predicates: The computation Laboratory of Harvard Univ. Mathemathical linguistics and Automatic Translation, Report No. NSF-17 pp. IV-1-49. 1966. 14 A magyarban sokkal bonyolultabb a helyzet, ezért is maradtam az angol példáknál. Igaz a hasonló, találkozik, ölelkezik stb. típusú állítmányokat tartalmazó halmozott alanyú mondatok a magyarban is átalakíthatók ilyesféleképpen: a halmozott
