Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Papp Mária: Generatív grammatikai vázlatok a koordinációról [Generative grammatical sketches on the coordination] 113

Generatív grammatikai vázlatok a koordinációról I 1. A legújabb és legtekintélyesebb magyar leíró nyelvtanok (az akadémiai nyelvtan1

és az

egyetemi tankönyv2

)

a mellérendelés fogalmát és fajtáit kétszer tárgyalják a mondattanon belül. Egyszer a szószerkezeteknél, egyszer pedig az összetett mondatoknál. Ez a feldolgozás nyilvánvalóan nem gazdaságos, de ez a kisebbik hibája. Súlyosabb hiba az, hogy nem lehet következetesen végigvinni az osztályozást, bizonyos esetekben nem lehet eldönteni, hogy halmozott szószerkezetet tartalmazó egyszerű mondattal, vagy összetett mondattal van-e dolgunk: ,, . . .a gyakorlatban több, általában bővítmény nélküli állítmány közül jobbára csak a valamilyen szorosabb jelentésben" kapcsolatban állókat tekintjük többtagúaknak, egy egyszerű mondatba tartozónak . . . Ha a szorosabb jelentésbeli kapcsolat hiányzik, inkább közös alany ú, de különálló mondatokról beszélünk még akkor is, ha a halmozottnak is felfogható második tagnak nincs külön bővítménye . . . Még nehezebb volna az állítmányckat egy mondatba vonni olyankor, mikor ezt alaktani mozzanatok is akadályozzák, így »A barátom meghűlt és köhög«. Az effélékben, ahol múlt és jelen idejű igealakok kerülnek egymás mellé, összetett mondatot kell látnunk."3

Az

idézetben két kritériumot találunk a halmozott szószerkezeteket tartalmazó egyszerű és az összetett mondatok megkülönböztetésere. Az egyik, az állítmányok között levő „szorosabb jelentésbeli kapcsolat", nincs közelebbről meghatározva, mindenki azt ért rajta, amit akar, így egy objektív igényű osztályozásnak aligha lehet alapja. A másik, az igeidők azonossága, jól meghatározott formai kritérium, alkalmazása azonban furcsa következményekkel jár. Ennek a kritériumnak az alapján ugyanis a Barátom meghűlt és köhög mondat összetettnek, a Barátom meghűlt és köhögött vagy a Barátom meg fog hűlni és köhögni fog mondat viszont egyszerűnek minősül. Ha utánanézünk, hogy mi készteti a grammatikusokat ennek az osztályozásnak a fenntartására annak ellenére, hogy ilyen nehézségekkel jár, a következő érvekkel találkozunk: „Mivel a többtagú mondatrész nyelvtani szempontból a mondat egészében a puszta (egytagú) mondatrészek módjára viselkedik, ezért az olyan mondat, amelyben többtagú mondatrész van, általában csak egy egységes gondolattartalom kifejezésének, nem pedig két (vagy több) egységes gondolattartalom kapcsolatának tekintendő, mint a mellérendelt mondatok ... A mai nyelvi rendszerben, tehát leíró szempontból nem 1 TOMPA JÓZSEF

(szerk.), A mai magyar nyelv rendszere I—II. Budapest, 1961. 2 BENCÉDY—FÁBIÁN—RÁCZ—VELCSOVNÉ,

A mai magyar nyelv (kézirat). Budapest, 1965. 3 TOMPA,

II. 318. 8 Nyelvtudományi Közlemények LXXIII/1.