Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Bakos Ferenc: A magyar nyelv régebbi román elemei és a közvetlen népi érintkezésen alapuló szókölcsönzés néhány kérdése. [Les anciens emprunts roumains du hongrois et quelques problemes de l’emprunt lexical par contact direct] 65

106 BAKOS FERENC kása' (DAcR.) átvétele. E szövegekből nem derül ki, hogy tulajdonképpen milyen kását említenek. Megtaláljuk azonban BENKŐ JózsEFnél: „Polygonum . . . Hung. Haritska;. . . (Tatárka, Kruppa) (MagyKönyvh. 1783/1: 363) és a DebrFüv.-ben (254). A krupa tehát haricskakását jelent és Bornemissza Annánál más hasonló felsorolásokban is ez szerepel a köleskása mellett (Szádeczky 130, 300, 514). E szót TAKÁTS SÁNDOR is említi régi írásokról szólva (Rajzok IL, 451). 4.734. Hapaxként fordul elő a NySz.-ben az 1754-es erdélyi vámjegyzékből „Czitver gyökér vagy zurumbák" (VectTrans. 26). Ez a keleti elem (perzsa zurumbad ÇAINEANU: InflOr. I., 165., oszm. gurumbad REDH.2 1008b) a 'gyömbér' neve és feltehetően a román zurumbat (TIKTIN, ÇIINEANU, i. h.) közvetítette hozzánk. A szóvégi zöngétlenedés a románban közönséges jelenség, de már az oszmán népi ejtésben is bekövetkezhetett. A magyar szó végének alakulására vö. pamut ^ pamuk. A zurumbák közvetlen oszmán-török eredetét kizárni nem lehet, de az átvétel helye és ideje eddigi adataink szerint inkább a román mellett szól. 4.8. Nem jelent gyökeresen új vonást román jövevényszavaink történetében —- hiszen már az előbbiekben is láttunk ilyeneket —, hogy a 17 — 18. század során néhány a ruházkodással, a textilfeldolgozással kapcsolatos új terminus is megjelenik: babó, katrinca, kilim, matász; durgál, muszuly. Ez az anyag azonban számos tisztázásra váró problémát rejt magában, nem lehet csodálkozni azon, hogy BLÉDYnél csupán a matász (a 18. századból), a durgál (csak modern források alapján) és pontatlan tárgyalással a katrinca szerepel. 4.81. A katrinca 15 — 16. századi 'sudarium' (NySz.) és a 17. század elejétől jelentkező 'kötényszoknya, lepelszoknya' (NylrK. VIII., 102) jelentései nézetem szerint két különálló, kronológiailag is elkülönülő átvételt tükröznek. Az először átvett 'sudarium' jelentés ma már nem él, viszont a román szó mai jelentésével megegyező 'kötényszoknya' mint jellegzetes román ruhadarab neve széles területen, több alakváltozatban (kalinca, karinca) is elterjedt (SzD. 43, Gyarm.: Voa, Tsz., MTsz.); ma már az erdélyi regionális köznyelv elemének tekinthető (ÚMTsz., a NylrK. számos közlése), sőt hellyel-közzel az irodalmi nyelvbe is bekerült. Az ÚMTsz. és a MNyA. (Limbus 122) adatai azt a feltevést is megengedik, hogy további differenciációval a katrinca ~ karinca 'kötény, félkötóny, munkakötény' stb. jelentéseket kapott és ebben a román nők ruhadarabjának, félig szoknya, félig kötény tartalmi szférájából a 'kötény' szémát ragadta ki a magyar szemlélet. 4.82. A latin mataxa, metaxa-hól származó román mätase '(mű.)selyemszál' (DLR.) átvétele a magyar matász 'nyersselyem', amelyet BLÉDY a NySz. alapján a, 18. századra tesz, holott már a NySz. 17. századi adatot (1690-ből Szentm.: Kaim.2) is ismer. Ennél koraibb adat azonban a Halici Mihály 1674-i leltárában szereplő ,,nagy széles mataszával szőtt keszkenő" (NylrK. IV., 80). Ez a román màtasa alakra megy vissza, míg az egyébként jelentkező matász (PP., SzD., Gyarm.: Voc, MTsz.) a mätase szóvégi -e-jének elhagyásával is alakulhatott. A szó a MTsz. utáni forrásokban már nem jelentkezik, valószínű elterjedtsége sem lehetett különösebben nagy. 4.83. A román drugà 'vastag fonóorsó' az erdélyi magyar nyelvjárásokba két változatban druga ~ durga is bekerült, ezeknek igei származékai drugál, ledrugál (ÚMTsz.) *<* durgál, megdurgál (ÚMTsz.) is vannak. A szó első előfordulása: 1770: „festett durgált fekete fonal, szürke, durgált gyapjú fonal" (HOklSzj. 28; Cs. BOGÁTS értelmezése 'orsóra teker' nem pontos, a későbbi