Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Nyirkos István: Lauri Hakulinen, Suomen sanaston käännoslainoja 446

446 SZEMLE - ISMERTETÉSEK zatot kívánna : 'makea viini' helyett 'kuivuneista, rypistyneistä viinirypäleistä valmistettu (Tokajin) makea viini'; a betörés szónál kívánatos volna, hogy a jelentések sorrendje a betör ige jelentéseinek sorrendjét kövesse; bók nem egyszerűen 'kohteliaisuus', hanem 'kohteliaisuuden osoitus (etupäässä naisille miesten puolelta)'; csapnivaló: közhasználatú a szó '(hyvin) kehno' jelentése is; a dorbézolás jelentései közül törlendő a 'juhlia' ige; az égés szó hiányzó konkrét jelentése (és a 'polttohaava') 1. jelentése a szónak, a kémiai 'happentuminen, oxidatio' csak 2. jelentés lehet; a fásult jelentései közül törlendő a 'puolueeton' (= 'pártatlan, neutrális') jelentés; a hét 1. jelentése 'seitsemän' (számnév) és 2. 'viikko' (Woche); (néhány más esetben is kívánatos, hogy a 2. jelentés kerüljön 1. helyre); a kapálózik vmi ellen 'panna vastaan' jelentéséhez oda kívánkozik a nyomatékot adó 'kaikin voimin'; amaga: nincs magánál értelmezései közül hiányzik agyakori 'olla tajuttomana' kifejezés; margaréta a köznyelvben nem 'tuhatkauno' (-százszorszép'), hanem 'margitvirág' (Margaretenblume, Gänseblume); a nyúlánk jelentései közül elmaradhat a 'hintelä' szó, amelynek a tulajdonképpeni jelentése 'vézna, cingár, gyenge' ; az őrültség értelmezései közül hiányzik a köznyelvben nagyon gyakori 'mielettömyys' (= 'esztelenség'). Ezek a megjegyzések semmivel sem kisebbítik a szótár értókét. Egy következő kiadásban azzal lehetne a címszók számát gyarapítani, ha a személyneveket és a földrajzi neveket nem címszókónt, hanem függelékben adná a szerző, és közös címszó alá foglalná pl. az ilyen összetett szavakat, mint operaénekes (-nő) 'oopperalaulaja (-tar)'. Mindent összevéve NYIRKOS ISTVÁN magyar—finn szótára kiváló nyelvi- és tárgyi tudással készült lelkiismeretes, becsületes munka, amely nagy hiányt pótol. Az igen tetszetős kiállítású, finom papíron nyomott könyv a Helsingin Liikekirjapaino Oy teljes elismerésre méltó munkájáról taniiskodik. Csak egy sajtóhiba okozhat némi fejtörést: jó lesz eli ndulni (a lesz címszó alatt). N. SEBESTYÉN IRÉN Lauri 11 ukulinon: Suomen sanaston käännöslainoja Helsinki, 1969. 200 1. Nagy örömmel és várakozással vettük kézbe a finn és a finnugor nyelvészet elismert, nagy kutatójának, a jelentéstan kiemelkedő művelőjének a finn nyelv tükörszavairól, jelentóskölcsönzéseiről írt impozáns könyvét. Várakozásunkban nem csalódtunk. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy egy úttörő jellegű, élményt nyújtó és további kutatásokra ösztönző magas szín vonató összefoglalást ad a jelentéstannak erről az egyik legkevésbé kutatott területéről. Számunkra pedig különösképpen ösztönző lehet HAKULINEN professzor könyve, mivel a magyar fordítási kölcsönzések jelentéstanunk egyik leghomályosabb, legkevésbé kutatott problémaköre. A témával foglalkozó cikkek is inkább nyelvhelyességi szempontból vetik fel az ide sorolható szavak problémáját. Sőt magának a jelenségnek az elnevezése is ingadozó, hol a fordított jövevényszó, hol a tükörszó vagy a jelentéskölcsönzés elnevezések használatosak. A fordítási kölcsönzések kutatása stagnálásának — amint egyik alapvető művében maga a szerző is megjegyzi — bizonyára az az oka, hogy az ilyen irányú kutatások előtt álló feladatok jóval nagyobbak, mint a jövevényszavakéi (1. SKRK3

389). A nyelv életében a szókincs ezen elemeinek viszont éppoly fontos szerepük volt, mint a jövevényszavaknak. Mindenképpen érthető tehát a szerző nagyszerű vállalkozása, s az olvasó fokozott érdeklődése. HAKULINEN a fordítási kölcsönzéseknek négy típusát különíti el egymástól: a frazeológiai, á szintaktikai, a morfológiai és a lexikális átvételeket, megállapítva, hogy ez utóbbin belül két alcsoportot szoktak felvenni, az ún. tükörszavakat és a jelentéskölcsönzésëket (13). Az előbbi esetben az egész hangsor az idegen minta alapján jött létre, s a nyelv azt korábbról nem ismerte (pl. tasapaino 'egyensúly'), az utóbbi típushoz azok a szóalakok tartoznak, amelyek már korábbról is ismertek voltak ugyan, de új jelentésüket az idegen példa hatására kapták (pl. kone 'szerszám' -*• 'gép, Maschine'). Csak az érdekesség kedvóért jegyezzük meg, hogy hasonl'ó különbségtételt sugall CSŰRY BÁLINT egyik 1934-ben írt rövid cikkecskéje is (Fordított jövevényszavaink kérdése nyelvr helyességi szempontból. Msn. III, 4—11). A szerző a lexikális kölcsönzések bemutatásának szenteli könyvét. Adatgyűjtését nem korlátozza egy-egy nyelvemlékre vagy nyelvemlékcsoportra, hanem elsősorban