Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - A. Kövesi Magdolna: Az uráli alapnyelv többesjeleiről [Über die Pluralzeichen der uralischen Grundsprache] 31

36 A. KÖVESI MAGDA ben keresnünk luu : luun = luut : x ; x = luuden (Agr. Iwdhen 1. HAKTJLINEN: SKRK,3

, 82.

és 106. jegyz.). De feltehető az is, hogy éppen a -te(-n) genitivus rag egy olyan ősi állapot maradványa, amelyben a -t elem az egész pluralisi paradigmának alapjául szolgált.11

Erre mutatnának

az északi és ztben jelentkező -te (-de) ún. genitivus tőből képzett határozó esetek; pl. gen. poegade, transi, poegadeks, adess. poegadel < poeg 'fiú'; ill. hammastesse, abl. hammastelt, transi, hammasteks < hammas 'fog' (1. RAVILA: FUF. XXVII, 71, HAKTJLINEN: SKRK3,

80). Ennek a -te-nek a déli észt ben állítólag nincsen nyoma, de egyes vélemények szerint az igen sok déli nyelvjárási vonást felmutató kodaveri nyelvjárásban egy -de-re visszavezethető -e magánhangzós többes tőben őrződött volna meg emléke.12 S ha a balti finn nyelvek kialakulásával kapcsolatban ARISTE feltevése bizonyul helyesnek, hogy a finnek az északi előészt törzsekből származó hämei és suomi, valamint a karjalai törzsek keveredéséből álltak elő (1. erről HAJDÚ, Finnugor népek és nyelvek 272—3), akkor az északi észt alakok vallomásával feltétlenül számolnunk kell. 2) A kollektív képzői eredettel megmagyarázhatjuk a -t-nek összetartozó egységet kifejező szerepét: a) az ún.,, plurale tantum"-ok egy részében (pl. fi. sakset 'olló', häät 'esküvő', Jiousut 'nadrág', Tcasvot 'arc', silmälasit 'szemüveg' stb.), amelyek mellett feltehetően a kollektivitás hangsúlyozására egyes számú állítmány áll. b) Hasonlóan értelmezhetjük a HAJDÚ-tól említett példákat is, amelyekben a -£-vel jelölt plurális nominativusi alany két vagy meghatározott mennyiségű tárgyat jelöl, ,,die zusammen ein Paar oder eine gewisse Einheit bilden" (1. G. KARLSSON: SUST. 125 : 199 kk.). PI. Laatikossa on sakset; Tytölle oli kehittynyt notkeat s o r m et stb. c) Ebben a vonatkozásban meg kellene vizsgálni azokat a karasjoki lapp nyelvjárásból vett példákat, amelyekben többes szám nom. mellett sing. genitivusban áll a névszói állítmány: mának lœjalo 'die Kinder sind dreist', mänak lœ nu raWkas 'die Kinder sind so lieb' (ezekről 1. RAVILA: FUF. XXVII, 100). d) Végül úgy vélem, a kollektív képzői eredet mellett vallanak azok a cseremisz, finn, (?) mordvin példák, amelyeket RAVILA kitűnő tanulmányában másképpen magyaráz. Pl.: a) a cseremisz -mot, -met toldalék, amely általában 'családi, rokoni, családtagi' stb. kapcsolat kifejezőjeként jelentkezik azon személy nevén, aki a kérdéses közösséghez tartozik. ÍJ. aßa'-mdt tç'lêt mö'rjgd 'der Vater samt seiner Familie (oder seinen Hausgenossen) kommt nach Hause'. (További példákat 1. még RAVILA: i. h. 104—5). A -mat elemben talán inkább a sg. 1. szem. birtokos személyragot -f- -t többesjelet kell keresnünk, pl. kokamdt 'meine Tante samt Familie' (koka 'Tante'; 1. DÉCSY, Einführung 194), mint RAVILA nyomán -ma névmástövet + determinativ szerepű -t 2. személyű birtokos személyragot.13 b) A finn siettä oliPekatja P aav o t és a hän on nähnyt H el s ing it j a Pietarit világosan mutatják a -t ősi kollektív képzői 11 Ennek lehetőségére

már egyszer TTJNXELO is rámutatott (Pääpainottoman lyhyen ja pitkän i: n vaihtelusta Itämeren-suomalaisissa kielissä; Suomi V, 67—9). 12 L. erről

POSTI: FUFA. XXVI, 10 kk. Az észt ún. -de plurális tőképző kérdését, még alaposabban meg kellene vizsgálni, mert a kutatók véleménye még korántsem mondható egységesnek (1. TUNKELO: i. h. 66 kk.; POSTI: i. h.; RAVILA: FUF XXVII; HAKTJLINBN: SKRK3 80). 13 L.

RAVILA: FUF. XXVII, 105.