Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - A. Kövesi Magdolna: Az uráli alapnyelv többesjeleiről [Über die Pluralzeichen der uralischen Grundsprache] 31

AZ URÁLI ALAPNYELV TÖBBESJELEIRÖL 35 (kollektív képző) lassú háttérbe szorulását, sőt egyes rokon nyelvekben a -t képző-voltának elhomályosodását is. (Pl. magyar, mordvin.). A fin nben hely- és kollektívumképzőként -ttaj-ttä és -ttoj-ttö alakban jelentkezik, de igen kevés köznyelvi példában: pl. navetta 'tehén-, marhaistálló? (< nauta 'marha'); ometta id. (< oma 'a magáé') (nyelvjárásokban előfordul navetto, karjetto és ometta alakban is). Ide vehető a lähittö 'lähiympäristö' (< lähi 'közeli'); píhatto '(tehén) istálló, akol' (< piha 'udvar, porta'); pyhättö 'pyhäkkö' (< pyhä 'szent').12 Ugyanezt

a képzőt kell keresnünk a helyneveket képző -usta (-ystä) képzőbokorban is: alusta 'alap, fenék' (^y alus, ala); edusta 'valami előtt levő hely' (< etu 'elő-; első') és a -sto/stö gyűjtőnévképzőben; pl. puisto 'park, díszkert', kirjasto 'könyvtár', veljestö 'társulat, társaság' stb. (1. HAKULINEN: SKRK3 118, 148, 151, 154 1.).

Világosan kirajzolódik a *-« hely- és gyűjtőnévképző szerepe a permi és obi-ugor nyelvekben is, pl. zürj. ult 'Unterraum'( >ul 'al'); veit 'Dach, Decke'( <vel'Oberseite'); (WIED.) vyite, vyita, vyitas 'Grenze, Mass' stb. vog. milit 'mélység' (< mii 'mély'); osztj. youat 'hosszúság' (< %ou 'hosszú'); kulàt 'vastagság' (< ku /.'vastag') (1. KÖVESI, PermiKépz. 371 — 2; hasonlóan: LEHTISALO, Abl. 317—20; GYÖRKÉ: MNy. XXXII, 244-6). A volgai finn nyelvekben és a s z a m o j é db a n a képző ősi szerepe nehezen következtethető ki. Talán ide vehető: a c s e r. T. B. lakata 'Grube' (T); 'Niederung, Tal '(B), vö. T. làkd 'Grube' (LEHTISALO: i. m. 317); s z a m. j e n. baggota 'Fuchsloch in der Erde' <bággo 'Grube' (GYÖRKÉ: i. m. 13; MNy. XXXIII, 246). Mint melléknévképző valamivel ellátottságot fejez ki; pl. vog. khalt wüt' 'közepes víz' (< lehal 'közép'); osztj. jerjket-sanzi 'vizes hátú' (izrfk 'víz'). A szamojédben valamivel gazdagon, bőségesen való ellátottságot jelöl; pl. tavgi bar]Uty,a 'grubenreich' (< banka 'Grube'), jen. kaêero, karedo 'fischreich.' De á szamojéd melléknevekben is megtaláljuk nyomát a helynévképző szerepnek; pk»>jen. tehoti 'entfernt' (< teho' 'hintenhin'); baőoti 'äusserst' (< bádo 'Rand') (LEATISALO, Abl. 319 — 20). Feltehetően e képző zöngésült változata található a -daláwa képzőbokor -da elemében is, amelynek szerepét HAJDÚ így jelöli: ,,a cselekvés szokványos helyének képzője"; pl. noéin-é 'rókára vadászni', nőéin d a l a wa, nosílawa 'a rókavadászat helye' (ChrestSam. 50.). :,.:V : A m a g y a rban a képző eléggé ritka és funkciója is nehezén körvonalazható, de ősi hely- és gyűjtőnévképző szerepének megvannak a nyomai talán a ZaßaQioi, a basyyrt, Dentümoger, a ziget, cuefti, fegifti stb. szavakban (1. erről JUHÁSZ J.: MNy. XXXII, 225 kk. GYÖRKÉ: MNy. XXXIII, 245, BÁRCZI: TA. 162 kk. irodalommal). •••;.•:. : 4. A kollektív funkció eredetibb voltáról vallott felfogásommal látszólag szemben áll RAVILA azon nézete, hogy a -t azért néni lehet ugyanolyan gyűjtőnévképző, mint.pl. n m. -k (< *-kk), mert függő esetekben nem fordul elő (1. erről FUF. XXVII, 93). Ezzel szemben a következő érveket sorakoztatom fel: 1) A finnben megtaláljuk a, -t-t a többes szám nominativusban és accusativusban, e mellett a többes szám II. gen. -ten és I. geh. -tten, -den; végződéseiben is. Lehetséges ugyan, hogy a singulárisi formák analógiáját kell a -tenlâ Sőt helynevekben is találkozunk a képzővel -tti alakváltozatban: Sammatti Vuokatti, Ihatti (AHLQVIST: SKR. 49 és GYÖRKÉ, Wortb; 13). 3*