Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Domokos Péter: Finnugor konferencia Joskar-Olában 220
220 SZEMLE - ISMERTETÉSEK nyelvi elemzések szembesítése után, módszeres összehasonlító vizsgálatok eredményeképen jutott a végső következtetéshez" (ZSLRAI, A modern nyelvtudomány magyar úttörői. I. Sajnovics és Gyarmathi. Bp., 1955. 51. 1.). SAJNOVICS tehát az egyetemes tudománytörténetben nemcsak azzal a ténnyel szerzett úttörő érdemeket, hogy két finnugor nyelv rokonságát tételesen bizonyította, hanem az összehasonlító nyelvtudomány módszerének megalapozásával is. Azzal, hogy vizsgálódását kiterjesztette — a hasonló hangalakú és jelentésű szavak összegyűjtésén kívül — a nyelvek szerkezetére is. SAJNOVICS e téren is új korszakot nyitott: ,,soha azelőtt [a] rokon nyelveknek . . szerkezetbeli egyezéseit nem állította össze senki ilyen teljességgel, és főleg nem hasonlította össze őket a közöttük levő viszonynak ilyen józan felfogásával" (HORGER, A nyelvtudomány alapelvei. Bevezetés a nyelvtudományba. Bp., 19262 . 123.1.). FOGEL MARTON, hamburgi orvos és polihisztor (1634—1675) egy évszázaddal korábban íródott műve (Lingua Finnicâ Observationes, 1669) ugyanis egy hannoveri könyvtárban elkallódott, és csak a XIX. század végén fedezte fel E. N. SETÄLÄ (VÖ. Lisiä Suomalais-ugrilaisen kielen tutkimuksen historiaan. Helsinki, 1892. 3—36. 1.), így az összehasonlító nyelvtudomány fejlődésére nem hathatott. Végül Sajnovics Demonstratiójával a nyelvtudomány történetében az első olyan szakmunkát alkotta meg, amelynek „kizárólagosan egy finnugor nyelvészeti részletkérdés tisztázása volt a célja" (LAKÓ: MNy. XXXII, 291). A Démonstratiónak természetesen számos hibája is van. HALÁSZ IGNÁC már kilenc évtizede megállapította: ,,A mai tudomány messze túlhaladja SAJNOVicsot." (Budapesti Szemle XXII [1880], 43. sz., JL04). A mű nyilvánvaló hiányosságai, az anyag hézagossága mellett a korszellem és a magyar nemzeti hiúság is hátráltatta a mű sikerét. De azt hisszük, mégis HUNFALVY PÁL megállapítása a legtalálóbb: „SAJNOVicsnak alkalmasint az a legnagyobb hibája, hogy a nyelvtudomány kora előtt írta meg könyvét." (Magyar Akadémiai Értesítő XVIII [1858], 12). Más szavakkal: SAJNOVICS megelőzte korát. A kortárs B. CETTO, a Demonstratio szigorú kritikusa 1781-ben Bécsben megjelent könyvében teljes joggal jegyzi meg — szinte akarata ellenére: ,, . . . ha a magyar nyelv még legtávolabbi testvéréhez is oly láthatóan hasonlít, sejteni lehet, hogy még jobban egyezik az ő közelebbi Ural- és Volgavidéki testvéreivel." (De Sinensium imposturis dissertatio. V, 71, jegvzet; idézi SZ[INNYEI]: NyK. XXVI, 225). Az 1770. évszám szimbolizálja a finnugor nyelvtudomány kezdeteit. Az uralisztika, amely az azóta eltelt 200 év alatt a nyelvtudomány önálló ágaként bontakozott ki, ma is a Demonstratióban látja létre jövetelének egyik fontos indítékát.1 ZAICZ GÁBOR Finnugor konferencia Joskar-Ólában 1. 1969 május 29 és június 2-a között a Mari ASZSZK fővárosában Joskar-Olában rendezték meg a szovjetunióbeli finnugristák XIII. konferenciáját. 1 Hálás köszönetemet fejezem ki CSUPOR ZOLTÁN MIHÁLY főegyházmegyei tanácsos úrnak, aki kéziratos Sajnovics-bibliográfiáját készségesen rendelkezésemre bocsátotta.
