Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Zaicz Gábor: 200 éves a Demonstratio 218

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 219 tanítójának, sőt — szerénységében — a mû érdemeit kizárólag ÜELLre hárította. LŐRINCZ ZOLTÁN ,,A finn-magyar rokonság felfedezése. Hell Miksa emlékezete" c. cikkének (Búvár VI [1940], 3—5) már a címében ÜELLnek tulajdonítja a Demonstratio koncepcióját, és ezzel egyben el is túlozza szerepét. Elfogult HERMÁN OTTÓ értékelése is : „TORDASI SAJNOVICS JÁNOS annyiban volt szerencsésebb mesterénél, HELL-nél, hogy első és egyetlen [nyelvészeti] művét, mely a magyar és a lapp nyelvet összehasonlító alapon tárgyalja, legalább a külföld méltatta; hazája visszautasította. Pedig nem is lehetetlen, hogy ő teljesen ártatlan benne s hogy a nyelvrokonság kifejtésének eszméje nem is tőle, hanem mesterétől HELL-től való, már azért is, mert a mily hű és ragaszkodó SAJNOVICS a maga mesteréhez, épp oly mértékben szűkölködik minden önállóságban. Hogy a maga esze után induljon, önálló meggyőződést követve vágná fejszéjét valami fába, arra az ő lelkületében — a mennyiben az leveleiből ós a naplóból kisugárzik — még csak csirája sincsen meg. Az egész munka határozottan rá vall az oly fürkésző és egyszersmind elmélkedő észjárásra, a minő a PÁTER HELL-é volt." (Az északi madárhegyek tájáról. Bp., 1893. 511. 1.). A HELL szerepét eltúlzó értékelések azonban kivételesnek mondhatók. „SAJNOVICS érdemeit jobban méltatta az utókor mint HELLét, akiről még a magyar irodalomtörténet is többnyire hallgat" — írja PINZGER FERENC (Hell és Sajnovics vardői útja. Kalocsa, 1912. 6. 1.). Űgy érezzük, hogy SAJNOVICS műve kiadásának és HELL születésének évfordulóján régi tartozásunkat rójuk le HELL emlékének azzal, ha a Demonstratio létrejötte terén végzett kimagasló érdemeit elismerjük. A Demonstratio HELL műveltségének, fantáziájának, irányítókészségének és optimizmusának, valamint SAJNOVICS lelkiismeretes anyaggyűjtésének, -rendezésének és szerkesztésének az eredménye. A magyar és a lapp nyelv rokonságának a bizonyítása és e bizonyítás úttörő módszere — a Demonstratio voltaképpeni tudománytörténeti érdeme — azonban már pusztán SAJNOVICS JÁNOS nevéhez fűződik. SAJNOVICS, az első magyar kutató, aki egy finnugor nép nyelvét a helyszínen tanulmányozta, a magyar és a lapp, „egymástól több ezer évvel ezelőtt elkülönült nyelvek között látta meg és bogozta ki az összekötő szálakat" (LAKÓ: MNy. LV, 313). Helyesen állapította meg a nyelvrokonság fogalmát. Meggyőzően bizonyította, hogy ,,idő folytán minden nyelv elváltozik, ha valamely nép két ágra szakad, mindeniknek a nyelvében más-más hangváltozások történnek s így idővel nagy különbségek keletkezhetnek" ( SIMONYI, A magyar nyelv. Bp., 19052. 24. 1.).

SAJNOVICS a történeti nyelvtudomány magyar klasszikusa. A Demonstratio európai viszonylatban is az első módszeres nyelvhasonlító munkák közé tartozik. Az összehasonlító módszer alkalmazásával SAJNOVICS a finnugor és az általános összehasonlító nyelvtudomány alapjait rakta le, csaknem fél évszázaddal megelőzve FRANZ Boppot, akinek e módszer kidolgozását tulajdonítják. A finnugor nyelvek. rokonságát feltételezték és valószínűsítették már SAJNOVICS előtt (COMENIUS, LEIBNIZ, RTJDBECK, STRAHLENBERG, FISCHER és mások), de ,,az elődök inkább csak röpke benyomások alapján, néha szjurte csak szavazatleadása formájában nyilatkoztak így, SAJNOVICS ... pedig a