Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Fülei-Szántó Endre: Auxiliaritás vagy determináció [Auxiliarity or determination] 200
AUXILIAEITÁS VAGY DETERMINÁCIÓ 209 kutatja a szerzó'. A „tájékozódási tengely" fogalmának bevezetésével (axis of orientation) megadja az ember időbe állásának alappontját. Az ontológiai irreverzibilitás, a tudati reverzibilitás, szekvencia, intervallum, a személyes és hivatalos időfogalom elemzésével, skaláris, vektoriális és tenzoriális szimbólumokkal sikerül annyi időrelációt felállítania az ember és az események között, amelyek mindegyike megfelel valamely nyelv időrendszere bármely kifejezési formájának. BULL időelmélete lényegében aspektus-elmélet és a nyelven kívüli kiindulással eljut a nyelv temporalis szavainak, jeleinek teljes megvilágításához. Meg lehet-e adni a modalitásnak ugyanilyen filozófiai elindulású, teljes variációs kulcsot nyújtó értékelését?18 Felfogásom szerint a nyelven kívüli elindulás mindig kockázatos, mindig veszélyes és mindig hasznos. BULL idővagy aspektuselméletének sikere, alkalmazhatósága talán abban rejlett, hogy egy olyan aránylag könnyen formalizálható valóságjegyet írt le kimerítően, mint amilyen az idő és annak tükröződése az emberi tudatban. Kérdés, hogy ez megtehető-e más ontológiai kategóriákkal is? Hasznosan alkalmazhatjuk B. POTTIER felfogását19 a belső és külső modalitásról. A logikai nyelvtanok az arisztotelészi hármas ítéletből (asszertorius, hipotetikus, apodiktikus) igyekeztek levezetni az igeragozás módrendszerét.20 Felfogásom szerint ez kiegészítő megközelítésnek megfelel. A „Valóság" (Vinogradov szerint a modalitás zérusfoka21 ) ', a lehetőség és a szükségesség kifejezésére minden nyelvben a fent említett I. és II. osztályon belül vannak meg a kifejezési eszközök. A modalitás természetesen erősen keveredik a temporalis és az aspektuális elemekkel. A jövőbeli cselekvés nem ok nélkül tartalmaz volitív elemeket bizonyos nyelvekben. Az objektív modalitás tükröződése az emberi tudatban, mint szándék, akarat, cél, parancs, stb. jelentkezik, amennyiben a mondatok tartalma multiperszonális szemben a monoperszonális mondatokkal (pl. / have him teli you Peter*s being offended: 4 személy). A temporál-aspektív, az objektív és szubjektív modalitású igéken kívül feltétlenül meg kell különböztetnünk a diktív (he tells me to come) az affektív [se alegra (örül), lamenta (sajnálja), logra (sikerül)] az intenzív/pozitív intenzív: persiste en (ragaszkodik), osa (mer) és a negatív intenzív: se limita a (korlátozza magát), niega a (megtagadja, hogy) és a dubitatív szemantikai csoportokat. Valamennyinek belső logikai strukturálása lehetséges és elvégezhető. E szemantikai jegyek kifejezésformái természetesen nemcsak a fent jelzett segédigék és segédigeszerű egyéb igék, hanem más nyelvi jelek is lehetnek, de módszerünk viszonylagos sikerét abban látjuk, hogy az I., II. és III. alosztály igéi kivétel nélkül elvont jelentéstartalmú igék: olyan igei osztály ez tehát, amely megfelel a nőmének absztrakt osztályának. Mint elvont tartalmú igék alkalmasak arra, hogy módosító szerepet töltsenek be a módosítandó igeneves formájú többi ige előtt. 18 E kérdésre negatív választ ad M. MOLNÁR ILONA, Módosító szók és mondatrészletek a mai magyar nyelvben, Budapest, 1968. 19 Lásd all. jegyzetet. 20 Lásd többek között LENZ, La oración y sus partes, Madrid, 1920. 21V. V. VINOGRADOV, O kategorii modalnosztyi i modalnih szlov v russzkom jazike. Trudi Instituta Russzkogo Jazika II. Moszkva—Leningrád, 1950. 14 Nyelvtudományi Közlemények 1970/1.
