Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Fülei-Szántó Endre: Auxiliaritás vagy determináció [Auxiliarity or determination] 200

206 FÜLEI-SZÁNTÓ ENDRE kai funkcióik vannak. A szűk értelemben vett igeragozásnak mintegy nyúlványát alkotják ós a segédigékkel bővített eredeti összetett igei kapcsolatban morfológiai transzformációk is keletkeznek: Er hätte gespielt. 1 =»~ „ , .... [spielen können. Er wäre weggereist, \ -\- können [ wegreisen können. A német módbeli segédigéket morfológiailag az is elhatárolja az egyéb igenévvel egyesíthető igétől, hogy közéjük és az igenév közé nem kerül ,,zu". A német módbeli segédigék tehát mintegy beleépültek az általános igeragozásba. A többi tanulmányozott nyelvben ez nem így van. Az intern konjugáció elvégezhető bármely segédigén vagy félsegédigén anélkül, hogy az eredeti igeragozási láncok változást szenvednének: He would have come *• He would have been able to come -f- to be able Él ha venido • Él ha querido venir Másképpen értékelhetjük azonban például a német segédigéket, ha azt vizsgáljuk, segédigék-e abban az értelemben, hogy az utánuk következő főnévi igenevet nem helyettesíthetjük semmi mással, sem főnévvel, sem mondattal. A szigorúan körülhatárolt részrendszer ennél az elemzésnél felborul: Er will wegfahren. Er mag kommen. Er will Brot. Er mag Milch nicht. Magyarázhatnánk ugyan a wollen főnévhez kapcsolódó affinitását elliptikus transzformációval, melyben a mondat végén elhelyezkedő haben kiesett. De ez történeti magyarázat lenne. Ugyanakkor, amikor a mögen és wollen a fentiek szerint nem minősülhet segédigének, vannak egyéb igei láncok, melyek csak főnévi igenévvel kapcsolódhatnak: Er ist imstande zu arbeiten. (Az imstande sein zu . . . után nem állhat főnév.) A fenti elemzés során az derült ki, hogy a morfológiai vizsgálat eredményei ellenkezhetnek a szintaktikai vizsgálat tanulságaival az igenév előtt álló ragozott igei alakok csoportosításában. 4. A három igei alosztály további jellemzése Megismételjük az eddigiek alapján elvégzett osztályozást: Ragozott ige -f- igenév rendszerint szorosan összetartozó igei szócsoportot alkot. A szintagma kohéziója a következő fokozatosan gyengülő tendenciát mutatja: I. Létige -f- igenév (haber és ser -\- participio): intern igeragozás. II. Módbeli segédige + igenév (Az igenév nem helyettesíthető sem főnévvel, sem mondattal). III. Ragozott ige + igenév (Az igenév helyettesíthető főnévvel, sok esetben mondattal is). E három alosztállyal a szókapcsolat-osztályt három részre bontottuk. Ezek közül az eddigi nyelvtanok főleg csak az első kettőt tárgyalták. Az osztályozásnak — természetesen >— még egy sereg szempontja van. Osztályozhatók például az igék abból a szempontból is, melyek kapcsolódhatnak múlt idejű főnévi igenévhez, melyek szenvedő főnévi igenévhez stb.