Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Fülei-Szántó Endre: Auxiliaritás vagy determináció [Auxiliarity or determination] 200
AUXILIARITÁS VAGY DETERMINÁCIÓ 203 Pretérito perfecto: he hablado (haber segédige + participio) MODO Pretérito pluscuamperfecto : habia hablado Indicativo Pretérito anterior: hűbe hablado Futuro perfecto: habré hablado MODO Potenciál Compuesto o perfecto: habrna hablado Pretérito perfecto: haya hablado Subjuntivo Futuro perfecto: hubiere hablado MODO Pretérito pluscuamperfecto: hubiera = huebiese hablado Fenti felosztás a spanyol akadémia nyelvtanából származik. Nem kívánom a spanyol szenvedő igeragozás tárgyában folytatott hispanisztikai nyelvészeti vitákat ismertetni, kizárólag arra érdemes figyelni, hogy a legnagyobb spanyol grammatika, NEBRIJA6 nyelvtana óta általában az egyik létige: ser és a participium kapcsolatát szenvedő igeragozásnak tekintik. A másik „lenni" értékben használt létige, az estar szintén alkalmas egy, a német Zustandpassiv analógiájára szerkesztett szenvedő igeragozás megvalósítására: estar -f- participium. Ha most itt húznánk meg a vonalat, a címben megjelölt igei kifejezés első csoportjának lerögzítésénél, helyesen járnánk el. Nevezhetjük a fenti igealakokat „intern igeragozási" alakoknak is. De éppen szemantikai szempontból vethetné fel valaki, miért ne tartoznék az igeragozáshoz a módbeli segédigékkel alkotható igei formák osztálya is. A jelentés szempontjából miért lenne a jövő idő morfémája más, vagy akár általánosabb is, mint például a lehetőséget jelölő morféma (he will come — he can come). Az avoir-être igepáros az említett nyelvekben létige elnevezést kapott és ezt különböztetik meg a módbeli segédigéktől. Míg azonban a módbeli segédigék a német nyelvben egy tökéletesen homogén részrendszert alkotnak, addig elég homályosan és szétfolyóan rögzíthető az angolban is. Formai oldalról tehát meg kell találnunk az egyes csoportok közötti különbségeket, s ugyanezt kell tennünk szemantikai szempontból is. Az azonban ismeretes, hogy a létigéken és a módbeli segédigéken kívül még egy sereg olyan ige van, amely formailag a segédigék szintaktikai viselkedését követi. Bizonyos nyelvekben az inchoativum, a terminativum, az iterativum, sőt a reiterativum aspektusait is segédigeszerű igék valósítják meg. Er beginnt zu spielen. — El empieza a jugar. _ — Termina por darme un regalo. (Végül ad nekem egy ajándékot.) A szándék, a felszólítás, a parancs jelölésére szolgáló igék is sok nyelvben kapcsolhatók igenévvel: He wishes me to work more. (Azt kívánja, hogy többet dolgozzam.) Ez utóbbi jelenséget a hagyományos nyelvtanok a tárgyi alárendelt mellékmondat rövidítésére szolgáló főnévi igeneves szerkezeteknél tárgyalják. Nem igen figyeltek fel arra a törvényszerűségre sem, hogy az affektív tartalmú igék nagy része is alkalmas igeneves kapcsolódásra: 6 A. DE NEBRUA, Gramática Castellana. Edición eritica de Pascual Galindo Romeo y Luis Ortiz Múnoz. 1946. Madrid.
