Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Fülei-Szántó Endre: Auxiliaritás vagy determináció [Auxiliarity or determination] 200
202 FÜLEI-SZÁNTÓ ENDRE az igeneves formával egyesülve annak jelentéstartalmát módosítja valamilyen formában. A nyelvi intuíció igazolását azonban elvégezhetjük formai, egzakt eszközökkel is. Annak a szóosztálynak triviális jellemzése, melyet dolgozatom elején említettem a következő: a segédigék funkcióját egyéb igék is betölthetik, melyek különben önálló állítmányokként szerepelhetnek egyéb mondatokban: Richard will spielen. — Ricardo ha jugado. Richard beschließt zu spielen. — Ricardo esta a punto de jugar. 2. Létige, segédige, félsegédige A hagyományos nyelvtanokban a segédige meghatározása nem pontos és nem egyértelmű. Francia pedagógiai nyelvtanban például szerepel a félsegédige3 elnevezés. A spanyol nyelvtanokban segédigének tekintik az érzelmi és parancsolást jelölő igék egy részét is, és külön fejezetekben tárgyalják a latin ,,coniugatio periphrastica" mintájára a különféle igeneves összetételű kifejezéseket. A tanulmányozott spanyol nyelvtanokban például a fent jelzett jelenség egyik-másik könyvben három-négy helyen szerepel, ismét más nyelvtanokban csak egy helyen.4 Mielőtt az összefüggéseket táblázatszerűén kimutatnám, megkísérlem összefoglalni, milyen címszók alatt tárgyalják a hagyományos spanyol nyelvtanok a ragozott ige + igenév jelenségét. Rendszerint szerepel a segédige fogalma az igék felosztásánál. Szó kerül róla az összetett formák igeragozásának áttekintésénél is. A mondattani részekben, az ige szintaxisánál a főnévi igenév mondatban elfoglalt szerepei között mindig szerepel egy pont: a főnévi igenév, mint tárgy5 (szeretne elutazni). Az érzéki észrevevést jelentő igék és a műveltető igék tárgyalása szintén külön helyen történik és egyik-másik grammatika külön fejezetet szentel a „conjugación perifrástica"-nak vagy más elnevezéssel a ,,frase verbal"-nak. E megoszlásnak természetesen van értelme, amennyiben a fent jelzett, nem rendezett többszempontúság alapján osztályozunk. A tiszta szemantikai jellegű osztályozási szempontokat át- meg átszövik formai jellegűek. E dolgozatban megkísérlem valamennyi jelenséget egyetlen formai osztályba és a megfelelő alosztályokba foglalni, s megvizsgálni a jelentésbeli funkciók esetleges azonosságát. 3. Ragozott ige -(-igenév Ha szigorúan formai szempontból vizsgálódunk, ebbe a kategóriába kell sorolnunk magának az igeragozásnak összetett formáit is. A spanyol igeragozásban a következő összetett igei formák vannak a szúk értelemben vett igeragozáson belül : 3 ECKHARDT SÁNDOR, Mai francia nyelvtan 230: Félsegédigék. Terra, Budapest 1965. 4 ANDRES BELLO Y RDFINO J. CDERVO: Gramática de la Lengua Castellana. — M. CRIADO DE VAL, Gramática Espanola. Madrid, Saeta 1958. — R. SECO, MANDAT, DE Gramática Espanola. Madrid, Aguilar 1962. — J. ÁLONSO DEL RIO, Gramática Espanola. Madrid, Ediciones Giner 1963. stb. 5 Gramática Espanola (Real Academia Espanola). Madrid, Espasa Calpe 1931. 448. El infinitivo como complemento directo.
