Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Fülei-Szántó Endre: Auxiliaritás vagy determináció [Auxiliarity or determination] 200
AUXILIARITÁS VAGY DETERMINÁCIÓ 201 ' igyekszik dolgozni, nem akar megbetegedni, er möchte lange leben, he would have been able to be silent, il a beau parler avec cette femme, volo ire. E példák után válasszuk a spanyol nyelv szinkrón leírásában lehetséges három formát: 1) ragozott ige -f- főnévi igenév (Infinitivo), 2) ragozott ige -j- múlt-idejű, szenvedő értelmű melléknévi igenév (Participio), 3) ragozott ige -f- jelen idejű, határozói igenév (Gerundio). Suelo trabajar (= Szoktam dolgozni). Tengő escrito la carta (— megírtam a levelet). Estamos jugando (= éppen játszunk). Általánosabb formulába foglalva: ragozott ige +" igenév. Nyilvánvaló, hogy az általános formula olyan igei kifejezés, amelybe igen sok, különféle konkrét szóalakpár tartozik, de valamennyire érvényes a ragozott ige és az igenév szoros kapcsolata. Több nyelv egybevetésénél még egyéb belső, nyelvek között fennálló különbségek is kiderülnek: 1) magyarban, oroszban: ragozott ige + igenév (tud evezni); (őydem zoeopumb) 2) németben, angolban: a variáns: ragozott ige + igenév (er mag essen — he will eat) ; b variáns: ragozott ige -f viszonyszó + igenév (er beginnt zu arbeiten, he begins to work) ; 3) franciában, spanyolban: a variáns: ragozott ige + igenév (il peut nager, el puede nadar), b variáns : ragozott ige + viszonyszó -+igenév vient de manger, acaba de comer). Megjegyzés a 3. ponthoz. — A román nyelvekben a ragozott ige és az igenév közé nem a zu vagy to sajátos, főnévi igenevet kiegészítő segédszó illeszthető, hanem a nyelv viszonyszóállományának tekintélyes része (francia: à — de — par stb., spanyol: à — de para — por — en stb.). A további vizsgálódás során az is kiderül, hogy a ragozott igealak nem egyszer maga is szintagma. Például: Er ist imstande zu arbeiten. He is in the habit of smoking very much. Il est en train de rire. El echa menos de trabajar. Bár a német zu és az angol to nem tekinthetők viszonyszóknak, több nyelv egybevetésénél, résztipológiai vizsgálatnál e morfémák is viszonyszóknak tekinthetők. A nyelvi intuíció a ragozott igealak + igenév szókapcsolatot akkor is szorosnak érzi, ha a ragozott igealak helyén nem létige, nem segédige, nem is félsegédige áll, hanem valamilyen önmagában is teljes igei értékű forma, mely