Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Krammer Jenő: A svájci német népnyelv mint műfordítások nyelve [Schwyzerdütsch als hochliterarische Übersetzungssprache] 180
A SVÁJCI NÉMET NÉPNYELV MINT MŰFORDÍTÁSOK NYELVE 187 Lafontaine, franciául : Je vous rends, leur dit-il, mille grâces, les Belles, Qui m'avez si bien tondu, J'ai plus gagné que perdu, Car d'Hymen point de nouvelles Celle que je prendrais Voudrait qu'à sa façon Je vécusse et non à la mienne. Il n'est tête chauve qui tienne. Je vous suis obligé, Belles, de la leçon. németül: Ihr Schönen, sprach er, ich dank' euch sehr, Ihr habt mich wirklich gut geschoren, Doch hab' ich mehr gewonnen als verloren; Die Ehe ist mir kein Geheimnis mehr. Denn jede, die ich nähme, wollte, Daß ich auf ihre Art, nicht meine, leben sollte. Zuletzt ist mir der kahle Kopf geblieben: Für diese Lehre dank' ich euch, Ihr Lieben.20 A színdarabban (Willi, a megkopasztott „udvarló" beszélget Kätheli-vel, a szobalányával) : Willi: (steht vor dem Spiegel und streicht sich über den Glatzkopf): — I weis nid, soll i lache oder gränne. Uf all Fäll isch mer der Ehestand keis Gheimnis meh . . . He nut, so gutschiere mer halt wider eleini wyter, ds Kätheli un i. (Käthelinek azt az ajánlatot teszi, hogy csak menjen férjhez, ott lakhatik férjével a házban, s együtt étkeznek mindig.) Kätheli: Herr Meister, das darf i doch nid anäh. Willi: Du muesch. Süsch han i scho gly wider die verruckti Idee für ds Hürate. U wie's mer da geit das gsehsch ja mym Chopf a. Kätheli: (aufrichtig) Ja — strub hei sie nech zuegrichtet. Willi: Du hescht rächt, Kätheli, grupft hei sie mi, wie nid hurti e Oüggel grupft isch worde. Aber für eis bin i der guet: uf e Brate, chöi sie warte.21 A francia: qui m'avez si bien tondu — az irodalmi német: Ihr habt mich wirklich gut geschoren — a nyelvjárásban teljes képszerűséggel: wie ,,e Oüggel (Gockelhahn) grupft isch worde. . . . uf e Brate, chôi sie warte. Francia szövegek irodalmi német és Schwyzerdütsch fordításainak összehasonlítása érdekesen bizonyítja, hogy a román nyelvekkel való állandó érintkezés, szoros együttélés, a svájci népnyelvet közelebb hozza a franciához. Már az is számít itt, hogy az infinitivusok és participiumok többnyire magánhangzóra csengenek ki és tömörebbek: pl. soll i lache oder gränne (lachen oder greinen), i ha gno (j'ai pris, ich habe genommen), i ha gseh (j'ai vu, ich-habe gesehen), isch verlöre (est perdu, ist verloren), er isch go, ko (il est allé, il est venu — er ist gegangen, gekommen). Az így keletkező hiátusokat feltűnően sok liaison hidalja át: bi-n-i, ha-n-i, wie-n-e Nachtigall, bi-n-öis (bei uns) stb. Jellegzetes az is, hogy a vonatkozó jelzői mellékmondatot mindig wo vezeti be, akár személyre, akár tárgyra utal. Modernebb, huszadik századbeli francia színdarabok Schwyzerdütsch fordításai közül Jules Romains Le docteur Knock-ja meglepően sikerült. A bázeli rádió mint hangjátékot sugározta: ,,Der Doggder Knock oder Der 20 A Lafontaine mese irodalmi német fordítása az első lapon (számozatlan). A francia eredetit illetően 1. 18. 21 Lm. 51 — 52. o.
