Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Krammer Jenő: A svájci német népnyelv mint műfordítások nyelve [Schwyzerdütsch als hochliterarische Übersetzungssprache] 180

A SVÁJCI NÉMET NÉPNYELV MINT MŰFORDÍTÁSOK NYELVE 185 Sage Sie mal, Herr Knie: Möchte Sie Ihr Tochter nit hierlasse? Vielleicht als Magd, aufm Landgut? Mei Tochter — als Magd? — Ich weiß nit recht, was Sie da sage wolle ? ! Wo de Vatter selbständig ist, un alle Großvätter selbständig warn, — wie kann denn da die Tochter diene, das gibt's doch nit. Ich hab' mich vielleicht nit richtig ausgedrückt — be Uns versteht ma das anders; ich mein ja nit als Stallmagd — sondern so — damit sie was lernt — die Gutswirtschaft und die Ökonomie, das muß ma von unneruff anfange.14 Säged Si emaal, Här Knie: Weltid Si mid eri Tochter daa laa, für uf öise Hoof, si chönt bin is diene. Diene — my Tochter? Was tänked Si ä? ! De Vatter en äigis Gwëërb, und all Großvättere sälber meischteriert — wi wett da s äinzig Chind goge diene, das chant doch nie i Fraag. I ha s welewääg nüd tüütli gnueg gsäit — bin öis verstaat mer das eben anderscht, ich mäine ja nüd öppen as Magd für in Staat — näi, eender esoo, das si echli aies leere chönt i Huus und Hoof, hä äifach zäntume. Zum vo der ganze Puurerei öppis z verstaa, da mües mer halt unen aaffaa.15 A távolabbi irodalmakból ezért mindenekelőtt olyan műveket választanak ki a svájci népi színjátszás művelői, amelyek ehhez a konkrétsághoz, kézzelfoghatósághoz, képszerűséghez közelebb állanak. E fordítások nagy számát magyarázza az a körülmény, hogy a műkedvelői színjátszás népi nyelven nagyon elterjedt Svájcban, külön társaság, folyóirat szervezi, propagálja. A 17. század irodalmából ilyenek elsősorban Moheré vígjátékai és Lafontaine verses meséi. Valóban, a Schwyzerdütsch fordítások bibliográfiájában ezek szép számmal előfordulnak. Van svájci német, baseldytsch Fösvény (Der Gyzknäpper. E Lustspil in 5 Akt vom Moliere, ins Baseldytsch ibersetzt vom Fritz Reinhard); züridütsch Képzelt beteg (De Grochsi. Le malade imaginaire. Es Lustspiel i drei Akte vom Molière is Schwiizerische übertreit vom A. Bader) — és egy egész füzetre való Lafontaine: a Schwyzerlüt (Zytschrift für üsi schwyzerische Mundarte) 1947 húsvétkor kiadott Lafontaine-füzete ezt írja: Es Büscheli Fable vom Jean de La Fontaine uf Schwyzerdütsch verzellt vom Manfred Schenker z Gänf. Népi nyelven szól az olvasóhoz a bevezetés is. (Ileitung) Ebből megtudjuk, hogy Manfred Schenker nyelvjárása az ún. Leerauer Mundart us em Suhrtal. Fordítói munkáját pedig így dicséri az előszó: Mir wein üs dranne freue, Jung und Alt und zäme wider e chli läse und ghöre vom Lafontaine und syne Fable, vom ,,Lisbeth und em Milchhafe", vom ,,Frosch" und vom „Esel" vo der ,,Mus" und vo der ,,Schiltchrott", vom ,,Fuchs und vom Chräi" . . . u. s. w. Az utóbbit mutatjuk itt be suhrtali fordításában: Le Corbeau et le Renard Maître Corbeau sur un arbre perché Tenait en son bec un fromage. Maître Renard par l'odeur alléché Lui tint â peu près ce langage: De Chräi und de Fuchs Es isch emol e Chräi Ufeme Bäumli ghocket. E große Mocke Chääs Het er im Schnabel gha. Do schlycht e Fuchs dohär "I. m. (10), 57. o. 15 CAKIÍ ZTTCKMAYEB, Katherina Knie. Ein Seiltänzerstück in vier Akten Zürcher Mundartbearbeitung von Emil Bader. Sokszorosított gépirat. 30. o.