Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Krammer Jenő: A svájci német népnyelv mint műfordítások nyelve [Schwyzerdütsch als hochliterarische Übersetzungssprache] 180
182 KRAMMBR ÍBNŐ Ehhez a fordító lábjegyzete: ,,Uf Tavas sind, b'sundärbar im Obarschnitt (oberm Theil der Landschaft) d',,Viöläli" odar d'Feiali" grûsam râri und sälzni, drumm git's das bessar Bild, wenn war sägan d'Lilja und Cheßlar, d's ersta gentiana veri, di andara gentiana acaulis, die gar varwundärli hübsch bluand." — A helyi flórára is ügyel tehát a fordító! Figyelemre méltó, mennyire archaikus a ,,Bündnerdeutsch", a Graubünden német nyelvjárásaihoz tartozó Davos-Dütsch (Taväsar Sprache). Még ófelnémet alakzatok is találhatók benne. Ezek a fordítások intellektuális kedvtelésből eredtek,5 vagy abból az érzésből, hogy a nyelvjárás adekvátabb kifejezője az eredetinek, mint az irodalmi német. Ezekben a nyelvjárás azonban nem jellemző funkcióját tölti be, nem beszélt nyelv, hanem bizonyos tekintetben gehobenes Schwyzerdütsch. A svájci népnyelvnek jellemző sajátossága ugyanis, hogy inkább a fülnek szól, kifejezetten beszélt nyelv; amint jeleztük: olvasása szokatlan maguknak a svájciaknak is, nem ,,Lesesprache". A ,,Lesesprache" a ,,Schriftdeutsch". A nyelvjárás adekvátabb kifejezője bizonyos esetekben az eredetinek, ez az érzés inspirálta Fritz Enderlint C. F. Ramuz népies epikus költeményének: ,,La Grande Guerre de Sondrebond" ,,Oberthurgauisch"-ra való fordítására (De Sonderbunds-Chrieg).6 F. Enderlin fordításának az adja meg különös zamatát, hogy Ramuz Genfi-tóparti kétkezi munkásai, vincellérei hasonló mozgású, temperamentumú emberek, mint Enderlin szűkebb körű honfitársai, a Bodeni-tó körzetében élő thurgauiak. így C. F. Ramuz népi eposzi költői stílusa megkapó hűséggel szólal meg Enderlin fordításában. (A társadalmi helyzet, a földrajzi adottságok, a táji hasonlóságok itt mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a ramuzi nyelvnek kifejezőbb tolmácsolója legyen az „Oberthurgauisch", mint lehetne a „Schriftdeutsch". (Egyébként a szóbanforgó kis remekműnek magyar fordítása is van, örvös Lajosé.7) Enderlin fordításából az a tanulság szűrhető le, hogy a svájci népnyelvre való fordítást indokolhatja a helyzetek azonossága vagy hasonlósága is. így született meg pl. Molnár Ferenc Liliom-jának baseldytsch fordítása és ilyen változatban való színpadi előadása. Baseldytsch címe: Dr Kari vo dr Schiffliryti.8 Fordítója és a Liliom színpadi megjelenítője, Otto Müller mondta el nekem, hogy a Liliom egykori legkiválóbb német színpadi megtestesítőjének, Hans Albersnak bázeli vendégjátékakor döbbent rá, mennyivel élőbb, hívebb nyelvi realizálása lenne a darabnak, ha a bázeli ,,vursli", a ,,Messe" mutatványosainak nyelvére fordítanák. Itt jegyezzük meg, hogy a Liliomot Alfred Polgar fordította le, illetőleg adaptálta a német színpadokra.9 Ez a változat már magában rejt némi nyelvjárásos színezetet, főleg ausztriacizmusokat, bár a magyar nevű bécsi író csak módjával használta a bécsi dialek-5 VALENTIN BÜHLER, Chrestomathie der Bündnerdialekte I. As Gruäzji mîn Tavaser Heimat. 37 — 39. o. 6 ATTBER & Co. Aktiengesellschaft, Frauenfeld. E fordításról 1. bővebben: KRAMMER JENŐ: A svájci német népnyelv néhány sajátossága, Nyelvtudományi Közlemények LXVIII/1. 158-161. o. 7 RAMXTZ, A nagy-nagy sondrebondi háború. Fordította és az utószót írta Örvös Lajos, Magyar Helikon, 1960. 8 D(e)r Kari vo d(e)r Schiffliryti. Eine Baseldeutsche Legende in sieben Bildern and einem Vorspiel von OTTO MÜLLER. Nach FRANZ MOLNÁRS Liliom. Mit Musik von Hans Haug. Sokszorosított gépirat. (24. Juni 1943.) 9 FRANZ MOLNÁR, Liliom. Vorstadtlegende in 7 Bildern und einem szenischen Prolog. Für die deutsche Bühne bearbeitet von Alfred Polgar. Dritte Auflage, 1922, Wien und Leipzig. Deutsch-Österreichischer Verlag.
