Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 157

SZÓFEJTÉSEK 161 őspermi korba kell helyeznünk. A zürj. kez és gez hangalaki és — talán — jelentésben" elkülönülése tehát még az őspermi korban mehetett végbe. Persze nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy a hangalaki kettősséget csak jóval később — a zűrjén nyelv külön élete folyamán — követte az I. nyelvjárásban a jelentésbeli szétválás. A kez alakban feltehető 'madzag, kötél; Bindfaden, Strick, Seil' —>- 'kötözésre való vessző; Rute für Anbinden' -* 'fűzfavessző; Weidenrute' -> 'fűzfa, füzes; Weide, Weidengebüsch' jelentésváltozásra—melynek az az alapja, hogy a fűzfa vesszője nagyon alkalmas kötözésre — számos nyelvből idézhetünk párhuzamokat: (1) az egyik lehetőség szerint a m. fűz 'Weide' azonos a fűz 'schnüren' igével (MSzFE.); (2) ném. Weide 'fűzfa' ~ lat. vlmen 'Rute, Weide' ~ lat. vieö ('ich) binde, flechte' stb. (POKOENY, IndEtWb.: *ueí- alatt; KLUGE, DtEtWb.19); or.

eepőa 'Weide' ~ litv. vifbas 'npyT, CTe-6eüb' ~ lat. verbéna 'JIHCTL>H H noöern jiaBpa' stb. (WASMER, REW.).2 134. Zűrjén onlan juren 'BHH3 rOJiOBOM' A SzrSzlK. szerint a Pécs. KSz. ullan juren, FV. ullan juren, FV. I. űlan juren, Ud. ule-jure 'BH~H3 TOJIOJIOBOH' határozós szerkezet első tagja egyes nyelvjárásokban o, o (<. *o) magánhangzóval kezdődik: AV. Szkr. ovlan juren, Le. KSz. onlan juren, FSz. onlen juren ua. Az ullán stb. az ul 'Unterraum' (~ m al, finn ala stb.) szócska -lan approximativusragos alakja; a juren, juren -en -en eleme instrumentalisrag (jur 'Kopf, Haupt'). Az ullan, ovlan, onlen u, illetőleg o, o hangja a fgr. *a szabályos folytatója (1. E. ITKONEN: FUF. XXXI, 279, 286). Minthogy a fgr. *a-ból az őspermi korban u, ül. *o fejlődött, a kérdéses szerkezetek előtagjában az eredeti *a kétirányú fejlősével (nyelvjárási elkülönüléssel) van dolgunk. Az ovlan, onlen alakokban egyéb „rendellenesség" is tapasztalható: a szóbelseji -11- >- -vl- helyén a Le. KSz. és FSz. nyelvjárásban -ni- van. Ez a hangtani jelenség *-ll- > -ni- diszszimilációval magyarázható. Az *-ll- >> -ni- elhasonulás elvben — tekintettel az őspermi korban lezajlott *-lm- >> -nm- és *-ôm- (^> *-lm-) >> -nm- hasonulásra (1. UOTILA: SUST. LXV, 373, 374) — származhat az őspermi korból, de lehet újabb eredetű is. A zürj. *-#•*> -ni- szórványos elhasonuláshoz hasonló a votjákban végbement — igaz, csak egy adattal igazolható — *ln >• nn, 11 hasonulás: K. vanna 'obere', vanna pal 'Oberteil' ~ G. vallapal ua. (UOTILA: i. m. 338). L. még a 135. sz. szócikket. 135. Zűrjén venlan 'BBepx' A zürj. (SzrSzlK.) AV. Szkr. vivlan, FV. KSz. villan, FV. I. vïlan 'BBepx' határozószó a Le. nyelvjárásban venlan alakban van meg. A vivlan, villan a vil 'Oberraum, das Obere' szó approximativusragos (-lan) alakja. Az első szótagbeli szórványos i >• e (<. *f" > *ô-) hangváltozásról 1. RÉDEI: NyK. LXV, 371 kk. Az *-//- > -ni- elhasonulásról 1. a 134. sz. szócikk alatt. RÉDEI KÁROLY 2 B. A.

SZEBEBRENNYIKOV pTHMOJiorHH 1966. MoCKBa 1968, 297. 1.) a zürj. kez szót a vog. (BAL.—VAHE.) É. xac 'TaJibHHK' szóval vetette egybe. Az egyeztetésnek azonban a két szó eltérő hangrendje miatt semmi valószínűsége sincs. 11 Nyelvtudományi Közlemények 1970/1.