Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 157

Szófejtések 127. Magyar firtat 'mit Fragen quälen' A TESz. a N. fartat L 'nógat, kényszerít; nötigen', 2. 'faggat; ausfragen, ausforschen' igét a hangfestő eredetűnek minősített firtat 'mit Fragen quälen, ausspähen' változatának tartja, noha — mint kevésbé valószínű származtatást — megengedi a N. fartat 1. 'hátra léptet (lovat, marhát); zurücktreten lassen (Pferd, Rindvieh)', 2. 'hátrálni, visszavonulni kényszerít; zum Rückzug zwingen' igével való összetartozás lehetőségét is. Véleményünk szerint a kétféle fartat és a firtat összekapcsolásának nincs akadálya. A firtat a fartat-hó\ a— a ^> i — a elhasonulással keletkezhetett. A -tat képzőre és a firtat alakulásmódjára vonatkozóan 1. TESz. A N. fartat 'faggat; ausfragen, ausforschen' és a firtat 'mit Fragen quälen, ausspähen' jelentés közvetlenül a 'nógat, kényszerít; nötigen' jelentésre mehet vissza, amely viszont jelentésbővüléssel a 'hátrálni, visszavonulni kényszerít; zum Rückzug zwingen' jelentésből keletkezhetett. A magyarban feltehető jelentéstani fejlődést finn nyelvi párhuzamok is támogatják. A finn perä 'Ende, Hinterteil, der Hintere' főnév egyes származékainak a nyelvjárásokban 'érdeklődik, tudakozódik' jelentése is van (1. SKES.). Pl. periä 1. 'von einem etw. erben, fordern, abfordern, verlangen', 2. (SKES.) 'tiedustella, udella; sich nach einem (nach etwas) erkundigen, nach einem (nach etwas) fragen'; perätä (perään) 1. 'zurücktreten, -kehren', 2. 'Wiedersehen, wiederholen', 3. (SKES.) 'ottaa selvää; etwas erforschen, erkunden', 4. 'vaatia takaisin; zurückfordern'. A finnben a 'sich nach einem (nach etwas) erkundigen, nach einem (nach etwas) fragen, etwas erforschen' jelentés a m. 'nógat, kényszerít; nötigen' jelentéshez közel álló 'fordern, ab-, zurückfordern, verlangen' jelentésből fejlődhetett. 128. Magyar horhó 'mély hegyi út' 1. Szavunk a nyelvjárásokban egyrészt Jiorh, horhó, horó, horhos, másrészt horog, horgos, horgas alakváltozatokban fordul elő. Jelentése: 'mély hegyi út, két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott (vízmosta) meredek út; tief eingeschnittener Bergweg, Engpaß zwischen zwei Bergabhängen' (MTSz.). A horh és horhos alak régiségét számos nyelvtörténeti adat igazolja: 1055: hurhu frn. (TA); 1095: churchuîeu frn. (OklSz.); 1268: Wertishorh frn. (uo.); 1292: horh frn. (uo.); 1408: Wallis Azohorha frn. (uo.); 1448: Horoh frn. (uo.); 1275: Hurhuswt frn. (uo.); 1335: horhos frn. (uo.). A horog-ra, vonatkozó régiségbeli adatok: 1255: hurk frn. (OklSz.); 1339:Sulmushorka frn. (uo.); 1419: Nicolaus Garázda de Horogzeg szn. (uo.). A nyelvtörténeti adatok alapján az ómagyarra *%uryu, *%uryuë, ill.