Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 157

158 RÉDEI KÁROLY *%urk(u) alakokat rekonstruálhatunk. A *%uryu (<ősm. *%ursy8) -%u [= -chu, -hu] (>• mai -h: horh stb.) eleme fgr. *&?-ra visszavezethető denom. névszóképző. A mássalhangzó után y > h, ül. y > j (vö. 1275/1412: Horyashegy frn., OklSz.) hangváltozásról 1. BÁRCZI: MNy. XLVI, 361, Htört.2 135. A horog -g(<C k, vö. R. hurk, Sulmushorka) eleme valószínűleg a fgr. *-k!c3 denom. névszóképző folytatója (vö. MELICH: NyK. XLIV, 352). A horh (MTSz., CzF.) az s melléknévképzős horhos alakból való elvonás lehet (vö. LAKÓ: MNy. XXXIX. 357). A horhó -ó eleme kicsinyítő képző. A horh családjába tartozik a R. horhágy 'Paß, Engpaß' is: 1269: Hurhag frn. (OklSz.); 1347: Horhagh frn. (uo.). Ennek -(á)gy (< fgr. *-nÓ3) része ugyancsak denom. névszóképző. Az a vélekedés, mely szerint a horh, horhó, horog stb. alakok a horol, húrul 1. 'horzsol, súrol, kapar', 2. 'vékonyan fölnyes (gyepet kapával v. nyélbe erősített széles vassal)', horzsol 'reiben, streifen' igékkel azonos tőből származnának (SZAMOTA: NyK. XXV, 137; P. KOMONDOR: MNy. XXIII, 51; BÁRCZI, TA. 34) jelentéstani okokból nem fogadható el. 2. A horh, horhó, horog alapján kikövetkeztethető *hor- f < *hur- < < *%ur-J alapszó a következő etimológiai család tagja lehet: o s z t j. (KT 329) V kor 'Höhlung (in einem Baum'), Trj. kor 'Höhlung, längsgehendes Loch (in einem Baum, einer Flinte, einem Pfeifenstiel, einem Horn usw.); Bett (eines kleinen Baches, eines Regenbachs, nicht eines Flusses)', Kaz. %çr '(für das Entennetz angebrachte od. natürliche) Lücke durch den Wald od. hohes Gras'; JZ&z.JQs'xQr, O jos%çr 'druch den Wald gehauener Weg', V wackor 'Straße (in der Stadt)' (jgs, Jos 'Weg, Pfad', wac 'Stadt') | ? z ü r j. (WUo.) V. Sz. I. guran 'Grube'; (FOKOS-FÜCHS, SyrjWb.) V. Le. Pr. guran 'Vertiefung, Grube, Graben; Grube im Keller zum Lagern von Schnee und Eis; Wasserriß; nichtzugefrorene Stelle im Eis (V.), tiefe Grube (Le.) ; tiefes Tal (Pr.)' | finn kuri 'Art u. Weise sich zu betragen 1. zu handeln; Sitte, Behandlungsart, Zucht, Züchtigung; Seite'; (SKES). 'kapeikko, kuja, sola (rakennusten välillä); Enge, Paß, Gasse, Paß (zwischen Gebäuden)'; kuru (LÖNNR.) 'djup fára, fára emellan grundare stallen pá elfsbotten; fördjupning emellan berg, bergsrefva; spetsig vinkel, spetsigt hörn, liten bugt, vik', (NS) 'veden uurtama kapea syvä laakso, tunturirotko'; észt kuru 'Winkel, dunkler Korridor in d. Riege), schmaler Weg zwischen Zäunen, Kellerhals, Eingang in d. Keller' | ? 1 a p p N. gurrâ -r- 1. 'chip, dint (in the edge)', 2. 'cleft, small mountain gap'; (GRUNDSTRÖM, LLpWb.) L kurra 'Schnitt, Kerbe, Scharte; schmale Senke in einem Hochgebirgsrücken'; (GEN. 2051) T kurr 'Schlucht' (az osztják, zűrjén, finn és lapp szavak etimológiai Összetartozására vonatkozóan 1. EUROPAEUS: Suomi 1868: 167; ANDERSON, Stud. 160; AIMÄ: SUST. XLV, 250; MÄGISTE: EK. XIX, 15; FUV.; E. ITKONEN: UAJb. XXVIII, 71; SKES.). A magyar szó hangtanilag szabályosan felel meg a felsorolt finnugor szavaknak. A zürj. guran hangfestő jellege és első szótagbeli u-]& miatt csak kérdőjellel vonható ide (vö. E. ITKONEN: UAJb. XXVIII, 71). A lapp szó idetartozása azért bizonytalan, mert finnből való kölcsönzés is lehet (SKES.; E. ITKONEN LpChr. 122). A rekonstruálható finnugor alapalak: *kíir3. Az eredeti jelentés 'bemélyedés, két hegyoldal közötti vízmosta út, szoros' lehetett. A finn szó jelentésére a svéd (nyelvjárási) skuru 'lövi, uurre, kolo; Öffnung, Furche, Spalte, Einschnitt, Höhlung' is hathatott (SKES.). A finn kuri jelentéseinek viszonyához vö. finn keino 'Mittel, Art, Weise' ~ (SKES.) 'tie, polku; Weg, Pfad'; ang. way 'út' ~ 'mód, eljárás'.