Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Erdélyi István: Etimológiai megjegyzések [Etymologische Bemerkungen] 151
ETIMOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK 155 A szóhoz kapcsolható még a következő szó: osztj. (KT 875) Kam. sart 'enge Straße zwischen zwei Seen', Ni. snrt 'Lichtung (durch den Wald, z. B. für das Entennetz, von einem Sumpf), zwei offene Stellen verbindende „Schneiße" durch den Wald', Kaz. sort 1. 'kleiner Bach zwischen zwei Seen', 2. (in Sagen) 'Verlegenheit, Klemme, Unglück', 0. smt 'kleiner Bach zwischen zwei Tümpeln', Kaz. sortaA3:ti 'in Not geraten', 0. svrdâhdà 'in Not sein, Mangel leiden'. Az osztj. -t, a votj. -s, -s képző. A votj. -s talán a szókezdő s- hatásával magyarázható. Eredetileg 'szűk; eng', ül. 'szűkít; verengern' jelentésű igenévszó lehetett. Ebből 'szűk, keskeny csík; enger, schmaler Streifen' jelentés fejlődött. A votják 'út; Weg' jelentésére vö. m. N. szoros 'schmale Gasse'; ném. eng ~ Enge, Engpaß. A m. szorong 'sich ängstigen' jelentésre vö. m. aggódik 'sich kümmern', melynek a rokon nyelvi megfelelők alapján 'összeszorul; sich verengen' jelentése lehetett; vö. még: ném. eng <«*> ängstigen ~ Angst. Az osztj. Kaz. sortaA3:ti 'in Not geraten' igére vö. m. szorultság 'Not, Notlage, Bedrängnis'. Am. szurdék 'Winkel, Ofenwinkel, Schlupfwinkel; Engpaß, Bergpaß, Kamm; Schlucht' szó -dék elemére vonatkozóan vö. szándék, R. nyomdék. 9. Magyar üt 'schlagen, hauen' Szavunk etimológiai megfelelőjének gondolom a következő szócsaládot: v o g. (WV 147) TJ. üit-, AK. P. ie%t-, EK. iàyt-, AL. ie%t-, KL. ia%t-, Szo. iakt- 'schneiden, schnitten' | osztj. (KT. 18) DN ëudttà, iëudttà 'schneiden, durchschneiden, abschneiden (Getreide, ein Seil)', V. Vj. oyd'tä 'schneiden, untergraben (das Wasser das Ufer) (V.), durchschneiden (Vj.)', Trj. 'äy0d f taY3 'ua., abschneiden (mit dem Messer, dem Beil, der Säge)', Ni. O. ëudtà 'schneiden (mit dem Messer)', Kaz. ëiidttï 'ua., durchschneiden, zerschneiden'; (PD. 164) Ko. èwtdm, èwdttà'm, J. àwtym, (gytà) 'scheren, rasieren, schneiden' | z ü r j. (WIED.) P. oktyny 'abhauen'; (WUo.) Lu. oktini 'fällen, abhauen (einen stehenden Baum)'; (SzrSzlK.) Lu. Le. OKmUHU 'cpyÔHTb, CBanHTb (AepeBo)', oKmoA, KSz. oKtnbic '3aceKa, MecTo nocue BbipyöKH Jieca'; (LITK.) Ja. ÓKmuno 'cßajiHTt., BajiHTb (o pacTymeM AepeBe)' | ? lapp N àvtâtâk 'slaughtering-place in winter'; (RUONG, közű COLLXNDER, CompGr. 402) Arjeplog akHe- 'eut up a joint that is difficult to dissect (esp. the joint Connecting the pelvis and the sacrum)'; Wfs. (93) àkyta\ ek%tet 'die Halswirbel beim Schlachten voneinander trennen' (PD. 21 vg., o.; É. ITKONEN: UAJb. XXVIII, 58 + z., lp.; COLLINDER, FUV.; CompGr. 84, 170, 402, 415). Az *e > m. i, ü hangfejlődésre vö. COLLINDER, CompGr. 176. Az obiugor i- másodlagos. A finnugor alapalak *ekte-, az eredeti jelentés 'üt, vág; schlagen, hauen' lehetett. A lapp szó idetartozása kétes. A fgr. *e megfelelője ugyanis a lappban ä(de) vagy â, a Wfs. â, « is a-ra (~ N. a) utal, de CoLLiNDERnél (CompGr. 402) ez téves lejegyzés a helyett. ERDÉLYI ISTVÁN t