Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Erdélyi István: Etimológiai megjegyzések [Etymologische Bemerkungen] 151
154 ERDÉLYI ISTVÁN Ide vonhatók még a következő szók is: s z e 1 k. (CASTR.—LEHT.: MSFOu. 122 : 69) N. n&geáp, Ke. njakkannau,Ta,. nekernam 'ich ziehe', (DONN. kézirf) Ty. ndrjgdnnaßr 'plocka (en fágel); rupfen (einen Vogel), kitkeä; jäten'. Az uráli alapalak *nik3- vagy *nük3- lehetett. A finnségi szók csak akkor vonhatók ide, ha 'stoßen, knuffen, schubsen' jelentésük másodlagos. A 'rupfen' eredeti jelentest tükröző szó MoÓRral (ALH. IX, 141) ellentétben csak később (az ugor kor után) válhatott a kenderkészítés műszavává. 7. Magyar szorgalom 'Fleiß, Eifer, Tätigkeit' BUDENZ (MUSz. 308) a következő szóval egyeztette : vog. (REG.— HUNF., idézi MUSz. 308) É. sármolt- 'urgere', sármoltali 'sürgeti; er fordert auf schnell zu sein', sârrent- 'hetzen', (WV. 107) AK. säryt- 'antreiben (ein Pferd), fortjagen', KK. FK. sor%t- 'fortjagen (KK), werfen (FK.)', ALsir%t-, KL siryt-, FL sirayt- 'peitschen'. Idetartozónak vélem a következő szót: osztj. (KT 869) DN sb-ra 'schnell, eilig, flink, bald', V. Vj. särdk 'bald (V.Vj.), schnell (V.), gleich (Vj.)', Trj. sàrya 'bald', Ni. sh-rà, #A*-, Kaz. snra, O. sàrà ua.; (PD. 2233) Ko. sorà, J. sàrd 'bald, sofort, schnell'. A m. szó a R. szorog 'siet, sürgölődik; eilen, geschäftig sein od. tun' származéka. A -g gyak. képző. Az obi-ugor szók csak akkor egyeztethetők a m. *szor-ial, ha a m. ige eredetileg 'gyors; schnell', ill. 'siet; eilen' jelentésű igenévszó volt. Hangutánzó-hangfestő jellegű. Erre utal a vogul szó szabálytalan vokalizmusa is (STEINITZ, WogVok. 293 kk.). Az eredeti jelentést ('gyors; schnell') az osztják őrizte meg. Ebből a vogulban 'sürget, gyorsabb cselekvésre ösztönöz' -* 'űz, hajt', a m.-ban 'siet' jelentés fejlődött (másképp: PAIS: NytudÉrt. 30 : 70). A m. szór- (szorog) palatális alakváltozatai (sërëg, serény **-> sürög, sürgős) is a szócsalád hangutánzó-hangfestő eredetére utalnak (BENKŐ: Nyr. 81 : 318). A m. szó jelentéseire a- hasonló jelentésű és hangalakú szoros, szorít szó hathatott (PAIS: i. m. 70). 8. Magyar szorít 1. 'drücken, pressen, klemmen, drängen', 2. 'zwingen, nötigen' Egyeztették a következő szókkal: vog. (KANN., közli LIIM.: FUF. 22 : 172) TJ san- 'kleiner Sumpf, AK hârl-yaAsàr 'Landstreifen zwischen zwei Sümpfen', närsär 'kleiner Sumpf zwischen Nadelwäldern oder Seen', Szo. nârsôri 'schmaler Sumpfstreifen, der zwei Sümpfe miteinander verbindet' {när 'Sumpf, %aji 'Riß, Spalt, Zwischenraum'), Szo. ursôri 'eine etwas niedrige Stelle zwischen zwei Abhängen (yBajib)', KK.(folkL) sár 'Waldrücken (rpHBa) zwischen zwei Seen' | zur j. (WIED.) sur :mu-s. 'Grund, Boden, Festland, Muttererde'; (WUo.) Ud. mu-èur 'waldige Strecke (Landes, bes. zwischen zwei Flüssen); (FOKOS— FUCHS SyrjWb.) V. meser, Lu. meser 'Strecke (Landes, zwischen zwei Flüssen)' | v o t j. (MUNK.) SZ. suräs, K suräs, süräs 'út; Weg'; (WICHM.) G. M. J. MU. suires, J. eures 'Weg' (BUDENZ: NyK VI, 426 m., vg.; LHMOLA: FUF. XXII, 171; SzófSz.; RÉDEI: NyK. LXVI, 107 + z., ? vtj.).