Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják szójegyzék (cirill) 21

VAHI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK 29 jokdn otthon; mdyäj. amêswm? miért ülsz otthon?; loy j. dntd wälyal ő nem volt otthon; mä änim j. dntimdki az én nővérem nincs otthon jol varázslat (KOJIAOBCTBO) jor 1. közép, 2. vmivel szemben levő rész; 3. középső (ju'rdm) ; kotdl j. lät déli időszak, délidő ; iy mä jur§ma joyal a medve szembe (tkp. az én közepemre) jött [velem]; oypi jornd pőr-kat amdswdl az ajtóval szemben (egy) csum (házféleség) áll jöy hegy (ropa) (jőydt) jöydn 1. éjjel, HOMb, 2. éjjel (adverb.), HO^bK) jöyen-kotloy éjjel-nappal; j. ropiltdwdl éjjel-nappal dolgozik jöytdmtd- fut, odafut (jöytdmtdta) ; oypi ja läl'-jay jöytdmtdsdt az ajtóhoz odafutottak a katonák jől 1. szél (pl. ruhánál); 2. varrás (jölam) jőrdT] kegyetlen, szigorú ( ?); pat'ä wäla, j. ni kan üdvöz légy, kegyetlen cárnő (rpo3Han uapHua) jöydt- dob, vet, hajít (magasra, meszsze, pl. madárra) (jöydtäj jdyti; jöydlim) ; dj käsind-pd dntd löyä jöydyáli, moyi-kâm säyi dj öyäl'ind uydloy jöydyältd senki sem dobta őt meg (pass.), [majd] valahogy egy kislány fejen dobta (pass.) [őt] jöyli I. hideg (főnév), 2. hideg (mnév) (jöylijdki) ; j. put hideg étel (tkp. fazék); j. jdrjk hideg víz; kömdn cdkd jöylijdki kint nagyon hideg van jöyrdy farkas (jöyrdydt) ; ivelit saydltdyalt jöyrdydt t'dltd söj kolmilat a rénszarvasok elfutottak, miután meghallották (part.) a farkasok üvöltését (tkp. üvöltő zaját) jör) tíz (számnév) jörjdt- fon (jörjdtä ; jdrjti) ; imi suyêm jörjdwdl az öregasszony fonalat fon jo- 1. jön, 2. érkezik (jotä; joyä; jöyiydn) ; tdy joyä ! gyere ide ! ; mä impdmnä jösdm én a kutyámmal jöttem; mä imi jöy jösdm én az öregasszonytól jöttem; löy mänäpä jöwdl ő felém jön; mä möyläm löy jöwdl én helyettem ő jön; mä joypa jösdm én haza jöttem (érkeztem); hy waça jösdt ők megérkeztek a városba; männä jör\än- täm nor\ä mdlim t'i nipik amikor velem jössz (part.), neked adom ezt a könyvet; löy jömälnd mä wer dm amikor ő jött (part.), én dolgoztam ; jöy itdn ! jöjjetek (ktsz.) !; joyitdy! ua. (tbsz.) jöyd 1. egyszerű, közönséges (?) ; 2. egyszerűen, csak úgy; sarhar\ kulal'i, dntd j. kulal'i arany halacska, nem egyszerű halacska ( ? egyszerűen halacska), („npocrafl pbiÖKa"); társa j. löydt dsdlyäsdm a tengerbe egyszerűen őt (vissza)eresztettem jör- befog (jortä; jori) ; welit kitdtdl jaynd likdrtä jörätdt a rénszarvasokat az emberek kettesével fogták be (pass.) juy 1. fa, 2. fa-, 3. bot (jukkán, juy ét) ; juya mdnä! fáért menj !; juyat mdnä ! ua. ; jukkdn köta mdnä ! a fák közé (ktsz.) menj !; tim juyoy moyöl'i werwdn ? ebből a fából mit csinálsz ? juy-kűri fateknő; löyä jdhw j. maswdl neki új fateknő kell juy-pert deszka; serd juy-pertdtöy werdm wäratdr) kot . . . erős fagerendákból készített kapujú ház . . . k ka! (indulatszó) (pl. ha a gyerek elesik; sajnálkozást, együttérzést fejez ki) kaki fiatalabb fiútestvér (kakim) kalëy 1. unoka, 2. vki leányának a férje (kilydm) ; iki kilyêla tu köl tiytds ... az öregember az unokájának így szólt . . . kai- éjszakázik, megalszik (kalta; kila; kuldm; kalyasoy) kan 1. herceg, KHfl3b, 2. cár (mnévként is) ; ni kandy jdtä kojlêm cárnő akarok lenni; pdsännd löy imïl kanêy amdswdl az asztalnál az ő öregasszonya cárként ül