Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják szójegyzék (cirill) 21

22 GULYA JÁNOS A szavak elrendezésekor a következő betűrendet alkalmaztam: a, ä, ä, ç, e, d, 3, i, i, j, y, k, l, l, ï, m, n, n, n, r\, o, o, ö, ö, p, r, s, (s), t, f, u, ü, w. Az első szótagbeli o és n, ill. ö és n között nem teszek különbséget (a kér­désről 1. NyK. LXVII, 183, a 4. pontban) E tekintetben ma a kérdést nem látom teljesen megnyugtatónak. Sajnos, sok esetben a KARJ.-TOIV. szótár sem telje­sen mérvadó (1. o [ = o], g [ = o], de: o [=?]). Ezért megmaradok eredeti felfogásom mellett. E kérdéskör még nincs tüzetesen feldolgozva. Annyi azon­ban máris látszik, hogy a kérdéses vokális minőségére (nyíltsági fokára) nézve magánhangzó-váltakozásbeli párja fontos (? biztos) támpontot jelent: ha a váltakozásos alakban u, (ö), ill. ü magánhangzó van, akkor nagy valószínű­séggel csak (nyílt) n, ill. n jöhet szóba, ha viszont váltóhangként ä, ill. d van, akkor (zárt) o, ill. ö magánhangzóval számolhatunk. dl év (alydn, alt; uldm) ; mä läwdt a. tâjaldm én hét éves vagyok (tkp. hét évet bírok) aldrj vminek a vége, végződése (uliqêl) ; juy aldr\ a bot vége alyim régi, ócska, BCTXHH (alyimèki) ; lin a. mdy-katnd wàlsdydn ők (ktsz.) [egy] régi földházban laktak (ktsz.) amds- 1. ül, 2. van (amSsta; imsa; umsdm) ; timi amdswdl, fit lalwêl ez [az ember] ül, az áll; kot juy pörjdlrié amdswdl a ház a fa mellett van; juy päni hat amdsldydn a fa és a ház [együtt] vannak [ott] (ktsz.); amdst iki [egy] ülő öreg­ember amdsil- üldögél (amësilta) amdt- 1. ültet, 2. tesz, helyez, állít (amdta ; imta; umsdm) ; limöy pirnd löyd kali-läta amdyalöy evés után (tkp. evésünk után; part.) őt a sírba tettük; löyä lit-ot amdyalöy neki ételt adtunk" (tkp. helyeztünk, ti. a sírhoz a halottnak); äj-ni mä oytima imti! a kislányt ültesd az ölembe (tkp. rám) ! anni Anna (<< or.) at- szól, mond; megrendel vmit (atta; atwdlt, atds) ; t'i(t) t'u köl atkas ez így mondta at' elkerített hely (aidt; ut'äm) awdlt vminek a tája, helye; cäj-put awdl pehk a teáskanna felőli oldal [ott, ahol a teáskanna áll; „TyAa, rfle qaíÍHHK CTOHT" — az adat­közlő megjegyzése; sürjk awdlt ,,az az oldal, ahol a nap pillanatnyilag van" („TyAa, r/je cojmije . .., CTO-pOHa; Ha CTopoHe coJiHua"); sür\k awdl tordm pehk mörti willä dlh toytd oli [hajnalban, keleten] a nap felőli égtáj (tkp. ég-oldal, „Ha CTO-pcme He6a, r^e cojmue yTpOM noA­HHMaeTCH, TaM..." — az adat­közlő fordítása) teljesen [úgy,] mint[ha] nagy tüzet gyújtottak [volna, úgy ég] (tkp. gyújtatott; pass.)1 aía- 1. fekszik, 2. alszik (âlata; äla ~ alája ; âlawdl, älas) ; pdsän ujnê ämp âlawdl az asztal alatt kutya fekszik (alszik); imi pdldknd juy-kuri âlawdl az öregasszony előtt fateknő van (tkp. fekszik); iki min oytirië âlawdl az öreg a ládán fek­szik; nomën aíatd nipik a felül fekvő könyv älaivdytd- fekszik (kis ideig) (älawdy­tdta; âlawdyta; älawdytdsdm) alint- (le)fekszik (älinta; âlinta im­per. ; älintdldm) ; pdsän uja älinta ! feküdj az asztal alá !; löy mä minim oytija alintds 6 az én ládámra fe­küdt äpa apa (vocativus) 1 A szóról másként STEINITZ, OstjWb. 233.

Next

/
Thumbnails
Contents