Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)

Tanulmányok - Vikár László: Cseremisz és csuvas népdalgyűjtés 1966-ban [Tscheremissische und tschuwaschische Volksliedsammlung im Jahre 1966] 3

CSEREMISZ ÉS CSUVAS NÉPDALGYŰJTÉS 1966-BAN 13 Összegezve: két alapvető cseremisz zenei stílussal találkoztunk s feltételezzük, hogy az egyik kialakulásában megelőzte a másikat, az utóbbi szerves kapcsolatban állott az előzővel. Bármelyik is volt előbb, a kettő egyetlen zenei egységet alkot, melynek az egyszólamúság, a pentatónia s a többnyire csak az egyetlen zenei motívumot variáló, ereszkedő dallamszerkezet a jellemzője. Ha elfogadjuk, hogy a cseremisz kis forma a régebbi és a kvintváltás az újabb fejlemény, akkor számolnunk kell annak a lehetőségével, hogy a cseremisz és a magyar kvintváltás nem egyidejű és közvetlen, hanem csak közvetett, rokon zenei formáció. A csuvasoknál két hetet fordítottunk az északi és egy déli terület népzenéjének a tanulmányozására. Vendéglátóink előzékenysége folytán lehetőségünk nyílott arra, hogy Csebokszar iból négy egymást követő napon négy különböző irányba induljunk el a kijelölt falvakba. Ezek közül Jand a s e v o keletre 20, Meres.poszi délkeletre 20, Malije Janisi délnyugatra 30, Tatarkasszi nyugatra 40, végül Jamolkino nyugatra, 50 kilométerre fekszik a fővárostól. A vidéket átszelő Moszkva-Kazán y-i betonúton azonban jól meg lehetett őket közelíteni. A nyugati járásban gyűjtött anyag szorosan kapcsolódik a szomszédos, hegyi cseremisz zenei dialektushoz. Az egyrendszerű, tonális, dúr- vagy moll-jellegű kvintváltó dallamok éppoly gyakoriak, mint a cseremiszeknél. Az is megesik, hogy egyegy dallam mind a két lakosság körében él, saját szöveggel. Az előadásmódon ez mitsem változtat. 12. sz. dallam ran to - Dar kaj A Csebokszaritól délre vagy keletre eső járásokban — úgy találtuk — csökken a tiszta kvintváltó dallamok száma. Valószínű, hogy egyenes «arányban van ez a csökkenés a hegyi cseremiszektől való eltávolodással. Minél messzebbre megyünk tőlük, zenéjük hatása annál kevésbé érvényesül. Az eddigi gyűjtések alapján azt mondhatjuk, hogy az északi, virjal nyelvterület népdalait, akárcsak a déli cseremiszekét, az egyszólamúság a félhang nélküli pentatónia és az ereszkedő dallamszerkezet jellemzi. Ezen belül a sorok változó száma és hossza, a sajátos dallamfordulatok, a páratlan számú metrumok és ritmusok adják a csuvas zene nemzeti sajátosságát. Időnk második felében a Volga-parti fővárostól 150—200 kilométerre délre fekvő anatri nyelvterületre utaztunk, hogy némileg tájékozódjunk az