Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 3

6 JERZY BASCZEROWSKI Wesen und Ursprung des Stufenwechsels gibt es noch heute beinahe so viel wie Sand am Meer."6 Ha a különböző fokváltakozási elméleteket tanulmányozzuk, könnyen úgy érezhetjük, hogy ezekhez már semmit sem kell és nem is lehet hozzátenni, önkéntelenül felmerül a kérdés, érdemes-e további kutatómunkát fordítani erre a témára a kutatás ilyen állása esetén. Ám azt is le kell szögeznünk, hogy az utóbbi időben a fokváltakozás elvesztette uralkodó jellegét a finnugor nyelvtudományban. A többi probléma, a mondattan, az alaktan és a vokalizmus kérdései egyre jobban szóhoz jutnak. De ugyanakkor tovább kellene folytatni a munkát a fokváltakozás területén is. Ebből a szempontból teljesen egyetértünk RAviLÁval: „Es wäre jedoch kein Glück für die Forschung, wenn man die Fragen des Stufenwechsels ganz und gar beiseite liesse und dächte, dass das Wichtigste schon gesagt sei. Der Stufenwechsel hat meiner Meinung nach doch immer noch die Schlüsselstellung in der finnisch-ugrischen Forschung mit noch grösserem Recht als der Ablaut des Indoeuropäischen".7 A fentebb említett véleménykülönbségek arra utalnak, hogy sok minden parlagon hever még ezen a területen. Mindazonáltal hangsúlyoznunk kell, hogy a fokváltakozással kapcsolatos hosszadalmas viták nem voltak eredménytelenek. Sok probléma új magyarázatot nyert, azokat pedig amelyeket még végérvényesen nem sikerült megoldani, élesebben körülhatárolták. III. Á fok váltakozás elméleti alapjai A fokváltakozás, mint az erősödés-gyengülés eredménye Az erősödés-gyengülés belső szabályai Mi hozta létre tulajdonképpen a fokváltakozást, és milyen törvényszerűségeket lehet vele kapcsolatban megállapítani? Először is meg kell értenünk ennek a jelenségnek a lényegét, meg kell vizsgálnunk magának a folyamatnak a mechanizmusát, akkor majd könnyebb lesz a többi vele kapcsolatos problémát is megoldani. Pillanatnyilag teljesen közömbös számunkra, hogy a fokváltakozás későbbi vagy korábbi eredetű-e. Sokan kísérleteztek azzal, hogy feltárják e jelenség alapvető jellegét. Számunkra azok az elméletek a legérdekesebbek, amelyek valamiképpen rámutatnak a fokváltakozás és a VERNER-törvény összefüggésére, mivel ez az összefüggés segítséget nyújt a probléma tisztázásához. Képviselőik azt vallják, hogy a fok váltakozás okai a hangsúlyviszonyokban keresendők, ugyanúgy, mint a Verner-törvény esetében. Egyesek a második zárt szótagnak tulajdonítják a főhangsúlyt, mások pedig csupán feltételezik, hogy a második zárt szótag nagyobb nyomatékkal rendelkezett, mint a második nyílt. Az ezzel kapcsolatos elméletek SETÄLÄtol, WiKLUNDtól, KETTTJNEN-től, COLLINDERtŐl, PoSTltÓl, LEHTISALÓtÓl, SOTAVALTAtÓl, PlKAMAEtŐl és másoktól származnak. Közös ismertetőjelük az, hogy mindkét jelenség keletkezését a szóhangsúly különbségére akarják visszavezetni. Szerintünk nem egészen helyes ez az álláspont. Tudjuk, hogy a Verner-törvény csak szimptómája egy sokkal általánosabb folyamatnak, nevezetesen a gyengülésnek. Helyénvaló, hogy itt alaposabban foglalkozzunk a Verner-törvénnyel, ha már a fokválta-6HAJDÚ P., Die Frage des Stufenwechsels in den samojedischen Sprachen: UAJb. XXXIV, 41. 1. 7RAVILA: FUF. XXXIII, 285 — 286. 1.