Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 3

A GYENGÜLÉS-ERŐSÖDÉS FOLYAMATA A FINN NYELVBEN 5 Leíró szempontból nézve eléggé pontosan határozza meg B. COLLINDEK, a fokváltakozást: „The so-called gradation is typical of somé Uralic idioms. It is essentially a paradigmatic (idioparadigmatic) consonant alternation in the position between the vowel of the first syllable and the vowel of the second syllable (or generally, between the wovel of a syllable of odd number and the vowel of the following syllable). There are two grades, the strong grade and the weak grade. The alternation is either quantitative, as in Finnish akka, old woman ~ nom. plur. akat, or qualitative, as in pata, cooking pot ~ nom. plur. padat, or both at the same time, as in vika, fault <~ nom. plur. viat. From a strictly descriptive point of view, there is not much to say about the distribution of the two grades (at least insofar as Estonian and Lappish are concerned), but historically the strong grade is that which occurs before the vowel of an open syllable, and the weak grade occurs before the vowel of a closed syllable"2. Hasonló módon próbálta a többi nyelvtudós is leírni a fokváltakozás jelenségét. Egy nagyon érdekes és számunkra rendkívül fontos megállapítást tett SETÄLÄ a maga idejében: „Was die art des Stufenwechsels im fiugr. und sam. betrifft, bemerkt man, dass in qualitativer hinsieht die starke stufe sich überhaupt durch eine mundsperrung oder wenigstens eine mehr markierte mundenge, zugleich auch oft durch stimmlosigkeit kennzeichnet. Für die schwache stufe hinwieder ist eine aufhebung der mundsperrung bezw. die' vergrösserung der mundenge charakteristisch, zugleich auch oft stimmhaftigkeit gegenüber der stimmlosigkeit der starken stufe"3. Hasonló felfogást képviselt SziNNYEi is.4 Úgy véljük, hogy e két idézettel megfelelően körvonalaztuk a fok váltakozás legjellemzőbb mozzanatait. A fokváltakozás-elmélet jelentős szerepet játszott a finnugor nyelvtudományban, és mindenekelőtt elősegítette a hangtörténeti kutatásokat, végül is középponttá vált a finnugor hangtörténetben. A finnugor mássalhangzó-állomány rekonstrukciója a legszorosabban összekapcsolódott a fok váltakozással. Hogy a fokváltakozás jelentőségét felmérjük, elég ha RAVILA szavait idézzük: „Und man mag über die wissenschaftliche Stichhaltigkeit der Theorie sagen, was man will, durch sie und mit ihr begann jedenfalls insbesondere die Erforschung der Lautgeschichte der ostseefinnischen Sprachen und des Lappischen, sich zu einer kritischen Wissenschaft zu entwickeln".5 Nem véletlen, hogy éppen a fokváltakozási elméletek terén tapasztalhatunk ilyen lendületes emelkedést .Az első elméletek az újgrammatikus doktrína virágzásának idejére nyúlnak vissza, amely főleg a hangtörténetnek szentelt nagy figyelmet. A fok váltakozás korára és keletkezésének okaira vonatkozó nézetek már a jelenség felfedezése óta igen eltérőek. Ez a helyzet a mai napig szinte semmit sem változott. HAJDÚ PÉTER így ír róla: „Meinungsverschiedenheiten über 2 COLLINDER,

CompGr. 215—216. 1. 3 SETÄLÄ: Über art, umfang und alter des Stufenwechsels im finnisch—ugrischen und samojedischen: FUF XII, 121. 1. 4 SZINNYEI, Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. 2. verb. Aufl. Berlin u. Leipzig 1922. 27. 1. 5 RAVILA, Probleme des Stufenwechsels im Lappischen: FUF XXXIII, 285. 1.