Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: Prolatívusz, tranzitívusz, lokatívusz a zürjénben, a votjákban és a finnugor alapnyelvben [Prolativ, Transitiv, Lokativ im Syrjänischen, im Wotjakischen und in der finnisch-ugrischen Grundsprache] 47
56 VÁSZOLYI ERIK Van-e tehát -yti allomorf vagy nincs, ha pedig van, milyen környezetben jelenik meg ? Említett forrásainkból nem kapunk rá választ (az utóbbi kérdésünkre, sajnos, másokból sem). 10. 1963-ban újabb összehasonlító nyelvész, B. A. SZEREBRENNYIKOV foglalkozott e kérdéskörrel is a permi nyelvek történeti alaktanával foglalkozó könyvében.9 A szerző a zűrjén—votják proszekutívusz—prolatívusz— tranzitívusz szakirodalmát ismeri BEKÉtol LAKÓig, ismerteti is, megjegyzést azonban nem fűz az előtte elmondottakhoz (i. m. 19—22). Ami a maga véleményét illeti, azt olyan módszerrel fejti ki, amely élesen eltér az uráli összehasonlító nyelvészet hagyományos eljárásaitól is, a korszerű belső rekonstrukciós kísérletektől is. Közléseiben nem találunk bizonyítást, érvelést vagy legalább magyarázatot, ehelyett a szerző ex cathedra kinyilatkoztatások formájában közli olvasóival véleményét (i. m. 58—60). Az ilyen eljárás azonban — legalábbis énreám — a legkisebb mértékben sem képes a tudományos meggyőzés erejével hatni. 11. Ilyen és ennyi előzmény után kérünk perújrafelvételt a prolatívusznak, proszekutívusznak, illetőleg tranzitívusznak minősített zűrjén és votják esetragok ügyében. Három síkon vizsgáljuk felül a problémát. Mindenekelőtt nélkülözhetetlennek tartjuk az esetragok pontos leírását. Ezt követheti a retrospektív belső rekonstrukció, majd ennek eredményeit vizsgáljuk felül a külső rekonstrukció segítségével. A munkánk során követett alapelvekről, módszertani elgondolásokról fölösleges szólni : kiderülnek azok dolgozatunkból. II. Leíró vizsgálatok 12. A zűrjén -TI rag 12.1. Alakja a zűrjén irodalmi nyelvben és nyelvjárásokban egyöntetűen -ti. A permják irodalmi nyelv és nyelvjárások főnévragozása ma ezt a ragot nem ismeri.10 Pozíciója a determinált ragozásban B Px. Névutók, határozószók végződéseként is gyakran feltűnik a zűrjén nyelvterület egészén, beleértve a permják nyelvjárásokat is. Alakja az utóbbi esetekben is legtöbbnyire -ti. Ha azonban a bort'i (<~^bőrti), sorti ^ serti (<<* sorti) változatok -ti szegmentumát azonosítjuk a -ti-vel (mást pedig nem tehetünk), akkor mindkettőt egy -TI morféma alternánsainak kell minősítenünk. 12.2. A rag jelentését az alábbi példák alapján tisztázzuk. (1) kompas izobretitöm bőryn kutisny plavajtny okeanjasti ,,Az iránytű feltalálása után kezdtek hajózni az óceánokon" (Geogr. 3). (2) sijő vetlis secom m e s t aj a s t i, kytcő ez na volyvly ni őti jevropejec ,,Olyan helyeken járt, ahová még egyetlen európai sem jutott el" (Geogr. 5). (3) una lyda jujas löna vizuvtőny stepjasti, pröjditny poztőm vörjasti „Számos folyó hömpölyög át a steppéken, az áthatolhatatlan erdőkön keresztül" (Geogr. 27). 9 HcTOpimecKayi Mop$ojiorHH nepMCKHX ÍÖHKOB. MocKBa, 1963. 10 V. I. LYTKIN szerint a permják irodalmi nyelv főnévragozásában is honos a •ti rag: vőrti (~ vőrőt) „erdőn át" (KJaDial. 44). A KPJa. (193, 201 — 202) nem erősíti meg ezt az adatot; a -ti morfémát csak névutók és határozószók végén ismeri (i. m. 293 — 295, 299, 306). Az utóbbi jelenségre magamnak is számos adatom van, az előbbire azonban egy sincs.
