Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 3

4 JERZY BAtfCZEROWSKI különböző hangkategóriák e folyamattal szemben, aminek következtében a fokváltakozás hamarabb következett be pl. a zárhangoknál, mint a nyíltabb hangoknál, melyeknél el is maradhatott. Tehát nem a váltakozás volt eredetileg adott, mint SETÄLÄ feltételezi1, hanem a gyengülés és erősödés folyamata. Azokat az értelmezési kísérleteket is kétségbe vonjuk, amelyek hajlamosak a fokváltakozás keletkezésének okát a váltakozó hangsúlyban keresni. A váltakozó hangsúlynak csak módosító szerepet tulajdonítunk, amely csak a gyengülés és erősödés főfolyamatának alapján fejtheti ki hatását. Nem érezzük annak szükségét, hogy fonológiai tényezőket is segítségül hívjunk a fokváltakozás keletkezésének megvilágítására. Véleményünk szerint itt tisztán fonetikai jelenségről van szó. A fokváltakozás korának kérdésében már nem foglalunk ilyen határozottan állást. A gyengülés-erősödés folyamata ugyanúgy hathatott már az uráli alapnyelvben, mint később, egymástól függetlenül az egyes nyelvekben. Mi az első lehetőséget tartjuk valószínűbbnek. A végleges választ erre a kérdésre csak akkor lehet megadni, ha a szamojéd nyelvi anyagot is megvizsgáljuk az általunk feltételezett folyamatok szempontjából. Ilyen körülmények között nem lehet eleve meghatározni, hogy melyik nyelvíbrmában keletkezett a fokváltakozás. Ezért most mindenekelőtt arra a folyamatra fordítjuk figyelmünket, amely a fok váltakozást létrehozta. A fokváltakozás korára vonatkozólag csak akkor vonhatunk le biztos következtetéseket, ha már minden finnugor nyelvben megvizsgáltuk a gyengülés-erősödés hatását, és megállapítottuk törvényszerűségeit. Eredeti szándékunk az volt, hogy minden balti finn nyelvben, sőt a lappban is feldolgozzuk a fokváltakozás problémáját. Miután azonban nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen feladat megoldása több évet venne igénybe, pillanatnyilag lemondtunk róla, és megelégszünk a finn anyag elemzésével. Olykor azonban, ha ezt szükségesnek tartjuk, a többi finnugor nyelvre is hivatkozni fogunk. Véleményünk szerint a gyengülésnek és erősödésnek általunk a finn nyelvre megállapított törvényszerűségei, ha helyesek, másutt is érvényesek. A finn nyelvi anyag — beleértve a legrégibb finn nyelvemlékeket is — vizsgálata közben arra a meggyőződésre jutottunk, hogy még itt is meg lehet találni az erősödés-gyengülés folyamatának érezhető nyomait. Ebből arra következtettünk, hogy a mai finn mássalhangzó-állomány nem az eredeti. De nem tudjuk pontosan meghatározni, melyik nyelvformának tulajdonítsuk azt a mássalhangzó-állományt, amelyre a mait visszavezethetjük. Űgy véljük azonban, hogy ez az állapot mindenesetre már az ősfinnben megvolt, de az is lehetséges, hogy már korábban is létezett. Valamennyi itt felmerült problémával és nézeteink megalapozásával majd a nyelvi anyag elemzésekor akarunk behatóbban foglalkozni. II. A fokváltakozás lényege és jelentősége A tárgyalt jelenséget a finnugor nyelvtudományi irodalomban többek között a következő terminusokkal nevezték meg: konsonantförmildring, Konsonantenschwächung, Stufenwechsel, fokváltakozás, astevaihtelu, cseredovanyie stupenyej soglasnih, consonant gradation, Valternance consonantique, stadieväxling. SETÄLÄ: JSFOU. XIV/3: 6. 1.