Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Rédei Károly: A permi nyelvek első szótagi magánhangzóinak a történetéhez [Zur Geschichte der Vokale der ersten Silbe in den permischen Sprachen] 35

44 BJËDEI KÁROLY itt csak mellékesen szólunk a szabályos hangváltozásokat gátló vagy keresztező tényezőkről. Ezek között fontos szerepe van a mássalhangzó-környezetnek. A palatális mássalhangzók (j, Ï, n, s, z, c, $) a veláris magánhangzó palatalizálódása (i >> i, § >- e stb.), ill. a palatális magánhangzó megmaradása irányába hatnak. Ugyanilyen szerepe lehet több esetben az « és z mássalhangzónak is (vö. LITKIN: i. m. 140). Bizonyos mássalhangzók (l, r, s, z) a megelőző magánhangzó nyíltabbá válását segítették elő. Pl. őspermi *ú >• *ó, votj. *ô > a (l előtt), *o > o, *e > e (r, s, z előtt) (vö. ITKONBN: i. h. 272, 290 — 1, 323 stb.; LITKIN: i. m. 90, 128 — 9 stb.; RÉDEI: NyK. LXV, 371 kk.). A k, g velarizálólag, a k, p, m, v labializálólag hatott a mellette álló magánhangzóra (ITKONBN: i. h. 287, 300, 313, 317 stb.). 5.6. Az őspermi korban lezajlott hangváltozások és fonémaegybeesések alapján kialakult késő őspermi magánhangzó-rendszer az alábbi képet mutatja: a s o ô e ? 9 e u û i Ebből a rendszerből bizonyos hangváltozások (*û > zürj.-votj. i, * £>zürj. *ô > e, *ó >votj. e), ill. hangváltozásokkal társuló fonémaegybeesések (őspermi *o, *o >• zürj.-votj. o (>>votj. u), *e, e zürj.-votj. e (> szórványosan votj. o), *ô, *ô zürj. e, *ó >> votj. o, *e > votj. e stb.) alapján fejlődött ki a hét magánhangzóból álló ún. „általános" zűrjén-votják rendszer: a o e e u i i Azért nevezzük általánosnak, mivel ez a magánhangzó-rendszer van meg a zűrjén és a votják nyelvjárások többségében, valamint a komi-zürjén, a komi-permják és a votják irodalmi nyelvben is (vö. ITKONEN: i. h. 339; LITKÜST: i. m. 230). Természetesen egyes nyelvjárások ebből a rendszerből hiányzó archaikus fonémákat is megőriztek (pl. zürj. FSz. o, I. e, KP. Ô, UL, votj. DNy. KI, Besz. e). 6. Az új rendszer lényegesen különbözik az őspermitől. Eltűnt belőle az *o — *ó —*e sor, valamint az *ó, *ú és *e fonéma. Delabializáció útján viszont minőségileg két új fonéma született: az e és az i. RÉDEI KÁROLY Zur Geschichte der Vokale der ersten Silbe in den permischen Sprachen Der Verfasser gelangt in seiner Abhandlung zur Schlußfolgerung, daß die auf Grund des Ostseefinnischen erschlossenen langen Vokale (*ü, *i, *ö, *ë) können nach der Zeugenschaft der permischen Sprachen nicht auf die finnisch-ugrische Grundsprache zurückgeführt werden. Die Vertretungen der finnischen langen und kurzen Vokale oberen Öffnungsgrades sind in den permischen Sprachen dieselben: ü/u > permisch i, (selten) u; ï/i > permisch i. Dem auf Grund des Finnischen angenommenen langen *ö entspricht in den permischen Sprachen in den Wörtern der ersten Gruppe u, in den der zweiten *o. Dieselben Vokale sind die regelmäßigen Entsprechungen auch des finnischen kurzen o» In den zur dritten Gruppe gehörenden Wörtern entspricht dem urfinnischen *o in den