Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv [Die Theorie über den finnisch-ugrischen Vokalismus von W. Steinitz und von E. Itkonen und die tscheremissische Sprache] 23

32 BEKECZKI GÁBOR PF, *e — cser. i: fi. mené- 'megy' — cser. U. mie-m, KH. mi-em; fi. peni — cser. U. pl, KH. pi; fi. vehnä 'búza' — cser. U. ßi-std, J., JU. ßi'std 'Spelt, Dinkel' (26). Az i képviselethez sorolom a cser. U. ßür, KH. ßdr 'vér', cser. U., KH. müks 'méh' stb. alakokat, mert az ü csak korábbi *i-ből fejlődhetett. Hasonló fejlődésre tömegével találunk példát a cseremisz nyelvjárásokban. PF. *é f<> cser. e: fi. Herne- 'leves' — cser. U., KH. lem; fi. niele- 'nyel' — cser. U. nela-m, KH. ne-läm; ? fi. piele- 'szél, oldal' — cser. IL, KH. £>e/, /SeJ (3). PF. *ë — cser. i; fi. /iewee '(meg)lehet' — cser. U. lia-m, KH. li-äm; fi. lietsku 'bölcső' — cser. U. lüske-; fi. siene- 'gomba' — cser. (BEKÉ) JT., JO., V., K. sin, P., B., M., U., C, C. &ra (3). Tehát a PF. *é-nek a cseremiszben e és £ megfelelése van, ugyanúgy, mint az *e-nek. A PF. *i-nek csak a cser. IL, KH. * 'Jahr' ( — fi. ikä) esetében felel meg minden nyelvjárásban i. Egy-két esetben a nyugati nyelvjárásokban i-t, a keletiekben e-t találunk pl. cser. KH. pï\tëd, J., JU. pï-fsd, IL, T. pè\t'êd, M. pè\tëd, B. pe(tse- 'Zaun, Einzäunung' ( — fi. piha). (Ez is a keleti i >> e szórványos hangfejlődésről mondottakat erősíti meg.) Néhány más esetben (5) a szókezdő vagy szóbelseji mássalhangzók hatására az i-ből ü fejlődött, pl.: cser. IL, KH. kü 'Stein' ( — fi. kivé-). Az esetek túlnyomó többségében (12) azonban a nyelvjárások egy része megőrzi az i-t, egyes nyugati nyelvjárásokban pedig 9 (ritkán i), több keletiben viszont § lesz belőle, pl.: cser. (BEKÉ) P., B., UJ., CÜ., JT. pdl, UP., USj., US. pil, M., CK. pil', C. pil, JO., V., K. pdl 'felhő' ( — fi. pilve-). A hegyi cseremiszben az Î > 9 hangfejlődés nyilván a csuvassal egyidőben és annak hatása alatt ment végbe, de egyes esetekben belső keletkezésű a-vei is számolni kell. Az § kérdése a mezei nyelvjárásban még külön vizsgálatot igényel. Ugyanezt a fejlődést látjuk a PF. ** esetében is: fi. liippo 'lepke' —cser. (BEKÉ) UJ. Idße-, JT. l§-ße, KH. h-pd; fi. niine- 'faháncs' —cser. U. ni, KH. ni; fi. viite- 'öt' —cser. (BEKÉ) U. ßi-t's, JT. ßdts, KH. ßdts; fi. siile- 'sün' —' cser. KH. su-ld; fi. tiine 'hasas' — ? cser. U., KH. tüz, JU. tu-zo. PF. *o —>cser. o: fi. pove- 'kebel' — cser. U. pö-mds, KH. po-^gds; fi. sonta 'trágya' —>cser. U. so-ndd, KH. sa-ndê ; fi. tohti- 'mer' —cser. U., J. tosta-m (22). PF. *o — cser. u: fi. &ofo 'kunyhó' —- cser. U., KH. ku-öd ; fi. oksa 'ág' ^ cser. U., KH. uks; fi. kolme '3' —cser. U. &wm, KH. k§m (27). PF. *ö — cser. o: fi. kuole- '(meg)hal' — cser. U. kole-m, KH. ko-lem; fi. /wo- 'elhány' —cser. U. lor\ga-m, KH. lo-rjgam; fi. nuole- 'nyíl' —cser. T. no-ld: nold-piks; fi. suole- 'bél' —cser. U. sô-Zâ, KH. so?; fi. suoja 'enyhe' —cser. (BEKÉ) P., B. so«-, KH, sai-; fi. tuome- 'zelnice' —cser. U., KH. lo-mbd (6). PF. *ö — cser. w; fi. nuole- 'nyal' — cser. U. nule-m, KH. n3-lem; é. nörjas 'Forelle' — ? cser. M. nuran; fi. nuoho- 'seper, kotor' —cser. U. nuze-m; fi. rwo/o 'szár, nyél' —cser. (BEKÉ) UJ^niőo, KH. d-rdd; fi. suomu 'pikkely' — cser. (BEKÉ) UJ. süm, CK., C. söm, KS. s-tóra; fi. tuo 'az' — cser. U. tu-öd (6). A cser. U. u — KH. a megfeleléssel részletesen foglalkoztunk a redukált hangokkal kapcsolatosan. A fi. nuole- 'nyíl' — cser. no-ld megfelelésében az ö csak *o-ra mehet vissza, amely a korábbi *n hatására keletkezett (1. E. ITKONEN: FUF. XXXI, 215). A fi. ruoto 'szár, nyél' — cser. rüoö megfelelésében