Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv [Die Theorie über den finnisch-ugrischen Vokalismus von W. Steinitz und von E. Itkonen und die tscheremissische Sprache] 23

W. STEINETZ ÉS E. ITKONEN FINNUGOR VOKALIZMUSELMÉLETE 33 az ü csak *w-ból keletkezhetett. Hasonló változásra könnyen találunk példát: cser. (VASZ.) py3CLÁdW 'BCTpHXHBaeTCH' *Ç py3äAtn3M 'cTpflXHBaio'. Ugyancsak közönséges az u >• ü s után, mint a cser, süm esetében (1. fentebb a cser. süoö 'száz ' példát). A CK., G. sóm alakot szabályosnak tekinthetjük, mert ezekben a nyelvjárásokban van sporadikus ü >> ö változás (1. BEKÉ: FUF. XXIII, 81). A fi. suone- 'ín' megfelelése a cseremiszben (BÉKE) B. sün, M. sbn, UP., USj., US. sün, UJ., C., C. son, P., BJ., BJp., MK., J., V,, K. sün. Itt az Ö olyan nyelvjárásban is előfordul, ahol nem várnánk. E. ITKONEN cser. CM., U. sin adata (FUF. XXXI, 166) is amellett szól, hogy a szó magánhangzója esetleg őscser. *i-re megy vissza, A PF. *ő-nak tehát hat esetben felel meg a cseremiszben o, s ugyanannyiban u. A megfelelés ugyanúgy oszlik meg, mint a PF. *o képviseleteinél. PF. *M ^cser. u: fi. lume- 'hó' ~cser. U. lum, KH. lém; fi. jumala 'Isten' ^cser. U. jù-m§, KH. j§-m§; fi. muna 'tojás' ~cser. U. mù-nê, KH. mS-nd (31). PF. *u ^cser. o: fi. tule- 'jön' ^cser. U. tola-m, KH. tö-lam; fi. une'álom' ~cser. U. b-m§, KH. om; fi. udar 'tőgy' ^cser. U. ßoöa-r, KH. ßä-oar (8). PF. *w ^cser. tt,;

fi.

kuute- '6' ~cser. U. KH. &wí; fi. juo- (*jüy-) <->> cser. U. d'üa-m, KH. jü-äm; fi. kuukso 'Garrulus infaustus' ^cser. U. Jcupsu-ld, M. kuksu-l'o, KH. kêpsê'Id ; îi.kuusama 'lonc' ~cser. U. kdza: oë-kêza-ßondd, M. &%ze: os-kuze- ; KH. kù-z§: ku-ze-ßand§; fi. #>?m 'fa' ^cser. U., KH. j3w; fi. souta (*süy-ta) 'evezni' ~ cser. U. sue-m, KH. su-em; fi. <mw 'száj' ~ cser. U. su: i-md-su, KH. im-su 'Nadelöhr' ; fi. suurus 'liszt, korpa' <-v cser. U. süra-s, KH. sd-räs; fi. tuule- 'szél' <~ ? cser. íw? 'Sturm' (a cseremisz szó lehet csuv. [PAAS.] tdvdl 'szélvész, vihar' szó átvétele is); fi. uuhi 'anyajuh' r^cser. • U. uzga-, KH. %zga- 'Schafpelz'; fi. uute- 'új' ~cser. U., KH. ù (11). PF. *ü ~cser. o: fi. kuule- 'hallani' ^cser. U. kola-m, KH. ko-lam; fi. kuurna 'bevágás, barázda' ^cser. U., KH. ko-rnê ; fi. kuuse- 'lue-, jegenyefenyő' ^cser. U., KH. koz (3). Veszélyes ilyen csekély számú etimológia alapján statisztikai összehasonlításokat végezni, de talán mégsem véletlen a megfelelések aránya: PF. *u ^cser. u 31; PF. *ü /-^cser. u 11, PF. *u ~cser. o 8, PF. *w ^cser. o 3. A cser. dfüa-m, jü-äm alakban a szókezdő ^', a süra-s alakban pedig az s.r mássalhangzó-környezet okozta a hangrendi átcsapást. A hosszú magánhangzók kérdésének megfejtéséhez nem járul hozzá a balti finn ü megfelelésének vizsgálata a cseremiszben. A teljesség kedvéért vessünk azonban egy pillantást erre a hangra is. PF. *ü ^cser. i (d, §) : fi. syylä 'szemölcs' ^cser. U. sd-y§l'd, M. si-yd'e; fi. pysy- 'megmarad, kitart' ~cser. U., M. piza-m, KH. pi-zäm; fi. kylmä 'hideg' ~ cser. U. kd-lmë, M, ki-l'me, KM. kd-lmd (16). PF. *w ^cser. ü: fi. tymä 'enyv' /-^cser. U. lu-md; fi. syle- 'öl' ~cser. U. siH'â, KH. sdl; fi. fo/ve- 'tő' ~cser. U. túrj, KH. te??, Hrj (11). A PF. *w-nek a cseremiszben tehát ugyanazok a megfelelései mint a PF. *i-nék. Igaz ugyan, hogy 11 esetben ü felel meg a cseremiszben is a PF. *w-nek, de hasonló hangtani helyzetekben a PF. **-nek is rendszerint ü megfelelését találjuk, pl.: fi. siile- 'sün' ~cser. KH. su-h ; fi. syle- 'öl' ^cser. U. süld (a különbség csak annyi, hogy az első példában eredetileg *é, a másodikban *s állt); fi. nime- 'név' ~cser. U. lüm; fi. tymä 'enyv' ^cser. U. lu-md stb. A 11 esetből 5-ben szókezdő s-t találunk, s az ë-nek a cseremiszben erősen labializáló 3 Nyelvtudományi Közlemények LXX/1.