Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv [Die Theorie über den finnisch-ugrischen Vokalismus von W. Steinitz und von E. Itkonen und die tscheremissische Sprache] 23

28 BEBECZKI GÁBOR esetre a finnugor szavak között is találunk példákat, pl. : cser. (BEKÉ) V. küts, C. küts, JT., JO. küts, K. kdts 'Nagel' stb. Ezek a példák is a kérdéses hangtani folyamat viszonylag kései, másodlagos volta mellett szólnak. A nyugati cseremisz nyelvjárásokon kívül az ő, ü hang megvan egyes falvakban a Mari Autonóm Köztársaság legkeletibb részén, só't a határon túl is. így például a köztársaság keleti csücskében Szardajal és Arbor faluban, valamint ezek környékén. Ezt a nyelvjárást a cseremisz dialektológiában szardajal-arbori nyelvjárás néven emlegetik az utóbbi időben.7

Tágabb értelemben a malmizsi nyelvjárásokhoz tartozik. 1966 októberében két hetet töltöttem Arborban, s feltűnt, hogy az ő, ü elterjedése az itteni nyelvjárásban számos esetben nem esik egybe a nyugati nyelvjárásokkal. A tatár jövevényszavakban következetesen megőrződik az ő, ü, ami érthető, mert a cseremisz lakosság szoros kapcsolatban van a környező tatársággal, s szinte teljes a kétnyelvűség. A finnugor eredetű szavakban viszont korlátozottabb az ö, ű előfordulása, mint a nyugati vidékeken. Hadd idézzünk néhány olyan szót, amelyben itt a nyugati nyelvjárásoktól eltérően teljes hangot találunk : burye'm 'ruha', but'sa' 'vár (V.)', kuôah'ë 'vágtat', kürzere 'fut', lum 'hó', lupsale's 'csapkod, korbácsol', pus 'hajó', supse's 'szív (V.)', wlo 'van'; bür 'vér', bűt 'víz', kür 'kéreg', lüm 'név', tűrj 'tő' stb. Ezek a kivételek amellett szólnak, hogy ebben a nyelvjárásban erős tatár hatásra a nyugati nyelvjárásoktól függetlenül kezdett terjedni az ő, ü, s innen a számos eltérés. Ugyanez áll a Tatár Autonóm Köztársaságban élő ún. menzelinszki cseremiözekre is, akiknek a nyelvjárásáról N. I. ISZANBAJEV tájékoztat bennünket.8 A mintegy kétezernyi menzelinszki cseremiszség szintén kétnyelvű. A 4—5 éves gyerekek is tudnak tatárul. Az alig néhány tucatnyi szóból, amelyet ISZANBAJEV felsorol, szép számmal találunk olyanokat, amelyek eltérnek nyugati megfelelőiktől. így többek között a nyugati nyelvjárásokban redukált hang van, a menzelinszkiben teljes, pl.: kuur 'kéreg', kuds 'köröm', síulo 'zab'. A nyugati nyelvjárásokban teljes hang van, a menzelinszkiben redukált: küyo 'nagy', küt 'hat', büöäs 'vetni', mükds 'méh', püskerme 'mogyoróbokor, mogyoróliget', sün 'ín', sülő 'lélegezz' stb. Hasonló jelenségeket látunk Z. V. UCSAJEVNEK a malmizsi nyelvjárások magánhangzó-fonómáiról írott cikkében.9 UCSAJEV

elsősorban Bolsoj Kityak falu magánhangzóit írja le. Megjegyzi, hogy a cseremisz lakosság folyékonyan beszól tatárul is, sőt néha a családban is tatárra fordítják a szót. Itt is találunk mindjárt olyan szavakat, amelyek alakja ellentétes a nyugati nyelvjárásokéval. A várt redukált helyett teljes hangot találunk az első szótagban, pl.: muzar 'pár', ßüöüzyas 'megnedvesedni', süßer 'duda', vagy fordítva redukált áll a várt teljes hang helyett: ßürüz 'Ahle'. Idézett cikkében UCSAJEV arról tudósít még bennünket, hogy kb. 25 km-re Bolsoj Kityaktól van két falu, Kanimas és Malája Sovanka, ahol az ö annyira elterjedt, hogy szinte kiszorította a teljes u hangot. 7 JI.

n. rpy>3oe, O coeraBe (JxmeM capAaíuibCKO-apöopcKoro roBopa MapuftcKoro «3biKa (TpyAbi MapHHH XVI, KoiiiKap-O^a, 1959.) 145-53. 8 fí.

H. McaHŐaee, H3 HaÔJiioAeHHH HaA <})OHeTHKOH roBopa MeH3ejiHHCKHx íviapu (Bonpocbi MapiiflcKoro H3biK03HaHHH, cÖopHHK CTaTefí, BbinycK I, RoujKap—Ojia, 1964.) 89—103. 9 3. B. ynaee,

TjiacHbie (J)0HeMbi MajiMbi>KCKoro AHajieicra MapHÍícKoro H3biKa. (TpyAbi MapHHH XVIII, HouiKap-Ojia, 1964.) 127-40.