Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)
Tanulmányok - Bereczki Gábor: W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv [Die Theorie über den finnisch-ugrischen Vokalismus von W. Steinitz und von E. Itkonen und die tscheremissische Sprache] 23
W. STBINITZ ÉS E. ITK0NBN FINNUGOR VOKALIZMUSELMÉLETE 29 Láttuk, hogy ahol a cseremisz nyelvterület keleti részén megvan az ő, ü ott mindenütt erős a tatár hatás, s nem lehet kétséges, hogy ezzel kapcsolatos ezeknek a hangoknak a megjelenése és terjedése. Nyilván ezzel magyarázható az i redukciója is, amely nagy mértékben folyik a szardajal-arbori nyelvjárásban, pl. pyhs 'fül' ^ (WICHM.) M..pilrs; ml'négy' ^ (WICHM.) M. nü"stb. ISZANBAJEV ugyanerről értesít bennünket a menzelinszki nyelvjárást illetően (i. m.), (de ő a-vel jelöli az *-ből fejlődött redukált hangot), pl. dndise '9' TM (WICHM.) U. indè'ëd, M. inDfrèd; dfozäs 'feléledni' ^ (WICHM.) U. ildza'm stb. A hegyi cseremisz redukált magánhangzók tehát, amelyekre STEINITZ a keleti osztják redukált magánhangzók mellett elméletét alapozza, semmiképpen sem tekinthetők eredetieknek. Egész sor kérdés marad azonban még az eddig megtárgyaltak után is problematikus. Először is, ha a központi10 nyelvjárások teljes u, ü hangjai eredetiek, mi lett a csuvas és tatár kölcsönszók ő, $-jével. Két lehetőséggel kell számolnunk. Az ő, é hangok a csuvasban újabb keletűek. A magyar—-bolgár— török érintkezés idején kétségtelen még nem voltak meg (1. PAASONEN: NyK. XLII, 55). A cseremisz—csuvas érintkezések első időszakában is ez kellett, hogy legyen a helyzet. A cseremisz nyelv régi csuvas jövevényszavainak teljes hangjai a központi nyelvjárásokban még az eredeti ócsuvas hangállapotot tükrözik. Később viszont a megfelelő tatár hangokkal egyetemben hanghelyettesítéssel vették át őket ezekben a nyelvjárásokban. Erre a cseremiszek finnugor szomszédainak a votjákoknak a nyelvéből is meggyőző példákat idézhetünk. A tatár o hangot a votják is ugyanúgy u-v&l veszi át, mint a cseremisz központi nyelvjárások, pl.: votj. (MŰNK.) kurcak 'játékbáb'< tat. (RADL.) korcák 'Puppe, Statue'; votj. (MŰNK.) tusmon, dusmon 'ellenség, gonosz ember'< tat. (RADL.) dösmán 'Feind, Wiedersacher'; votj. (MŰNK.) usto 'művész, mester, műves'< tat. (RADL.) őstá 'Kunstler, Meister' stb. Az orosz nyelv alábbi török kölcsönszavai tatár megfelelőiben is ö hangot találunk: or. myAyn '(irha)bunda' ~tat. (RADL.) tölöp ua., or. rnyMüH 'köd' ~ tat. (RADL.) tornán ua., or. HyAüH 'kamra, éléskamra' ~tat. (RADL.) cölan 'ua.', or. HyAOK 'harisnya' rjtat. (RADL.) colgaü 'Fußlappen' stb. Sajnos az orosz etimológiai szótárak legtöbb esetben a törökségi szavak hangalaki közelsége miatt nem jelölik meg az átadó nyelvet. Mivel azonban az orosz nyelv a csuvassal, a tatárral ós a baskirral volt a legszorosabb érintkezésben, feltehetőleg a fenti szavak is többségükben ezekből származnak, s akkor itt is ugyanazt a hanghelyettesítést látjuk, mint a votjákban. A felsorolt votják és orosz szavak mind megvannak a cseremiszben is (1. RÄSÄNEN: SUST. L.). A cseremisz központi nyelvjárásokban e szavak első szótagjában teljes u hangot találunk, máshol redukáltat. A votják és orosz példák is megerősítik, hogy nem szükséges a cseremisz központi nyelvjárásokban feltenni az d, ü egykori meglétét. A csuv., tat. d hang nem jelent különösebb problémát, mert ha a központi nyelvjárások nem az eredetibb csuvas vagy tatár teljes i hangot őrzik meg, akkor rendszerint az e nyelvjárásokban széltében meglevő belső keletkezésű § hanggal helyettesítették. 10 A Mari Autonóm Köztársaság Novotorjali, Szernuri, Kuzseneri, Paranygai, Maritureki, Morki, s részben a Szovjet és a Volzsszki kerületeiben élő cseremiszek összefüggő tömbjét nevezem így. Ezek a nyelvjárások igen közel állnak egymáshoz, s az irodalmi nyelv is elsősorban rajtuk alapul.
