Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)
Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 277
284 JERZY BASCZEROWSKI standen haben. Von diesen Verbindungen hat sich heutzutage hk teilweise und ht völlig dem Wechsel angepasst . . ."28 Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a tárgyalt csoportok második tényezője olykor ugyanúgy fejlődött, mint az intervokális helyzet megfelelő hangjai, olykor viszont a fok változás elmarad. Nehéz eldönteni, mi idézte elő a váltakozást ott, ahol megvan. Analógiás illeszkedés vagy szabályosan végbemenő fejlődés, azaz gyengülés, vagy pedig mindkét tényező hatása együttvéve. E változatos képre, különösen pedig a hk gyakori fokváltakozás-nélküliségére való tekintettel nem szeretnénk a t és a k h utáni pozícióban előforduló gyenge fokú megfeleléseinek fejlődését az intervokális helyzetben valóval azonosítani — amint ezt BUBEIH állítja. Csatlakozunk RAPOLA és HAKTTLINEÏST azon nézetéhez, amely szerint ezekben a csoportokban eredetileg nem volt fokváltakozás. Elméletileg a Ä-nak nagyobb ellenállást kellett kifejtenie a gyengüléssel szemben, mint egy magánhangzónak. De ez csak az s > h átmenet után következhetett be, vagyis később, mint intervokális helyzetben, s hatásának is gyengébbnek kellett lennie. Eszerint a fokváltakozás-nélküli forma inkább elvárható, mintsem az, amelyben a fokváltakozás lebonyolódott. A finn nyelvjárásokban is meg lehet figyelni a fokváltakozás hiányát a ht és a hk csoportokban az első hosszú szótag után.29 Mindenesetre elfogadhatjuk, hogy a ht, hk-nál intenzívebb volt a gyengülés, mint az st, sk csoportok esetében. Ennek fordítottja pedig érthetetlen lenne. Végül még egy megjegyzést szeretnénk a mondottakhoz hozzáfűzni. A ht csoport majdnem rendszeresen aláveti magát a fok váltakozásnak. A M-nál viszont gyakran találunk a váltakozás mellett anélküli állapotot is, ami a gyengülés kevésbé intenzív hatását jelzi. Ez érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a hk csoport komponensei szorosabban összetartoznak, mint a M elemei. A fok váltakozás képe a tárgyalt csoportnál meglehetősen tarka. Ilyen változatokkal teli talajon az analógia is kibontakozhatott. 6. A ks, is, ps mássalhangzócsoportok Az sk, st, sp után rátérünk a ks, ts, ps mássalhangzócsoportok elemzésére. Már az sk, st, sp kapcsolatoknál megemlítettük, hogy az első összetevő zártsága igen nagy fokot ért el. Ennek következtében a legyengült vagy felerősödött légáramlás annyira levezetődhetett, hogy már nem tudott hatni a második alkotóelemre. Az első komponens azonban elméletileg alávetheti magát a fok váltakozásnak. Ugyanennek kellene vonatkoznia a ks, ts, ps csoportokra is. A folyamat először a zárhangot fogja érinteni, tehát azt a mássalhangzót, amelynél legnagyobb a zártság foka. Ennek megfelelően a fokváltakozásnak az első összetevőn kellene érvényesülnie. Ezen elméleti feltételezés szerint viselkednek a tárgyalt csoportok az indoeurópai nyelvekben. A germánban a p és a k megváltozott. Pl. ófn. wefsa: lat. vespa ; óin. ahsa: lat. axis (a ts már korábban asszimilálódott).30 Hasonló viszonyokat találunk az örményben is. 31 28 HAKULIÍTEN, Handbuch der finnischen Sprache. 1 Bd. 1957, 40. 1. 29KETTUNEN, SM III. 101-105 és 135. 1. 30 ZABROCKI, UL 31. 1. 31 Uo. 156. 1.
