Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv [Die Theorie über den finnisch-ugrischen Vokalismus von W. Steinitz und von E. Itkonen und die tscheremissische Sprache] 23

21 BBRECZKI GÁBOR kes módon nem veszi figyelembe — pedig WICHMANN és BEKÉ szövegei alapján lehetősége nyílt volna rá —, hogy a nyugati cseremisz jaranszki és a WICHMANN által jaranszk-urzsuminak nevezett nyelvjárás magánhangzórendszere ugyancsak redukált és teljes hangokra oszlik, sőt, hogy ezek sokkal jobban megfelelnek a kérdéses osztják hangoknak. A fentebb említett cseremisz példák a jaranszki nyelvjárásban így hangzanak: solo-, ndl, knts. Ha az o, n hangot STEINITZ jelölése szerint ö, ü-vel írjuk, s hogy a grafikai különbözőségeket áthidaljuk, lentebb a STEINITZ átírását használjuk, míg az ő elméletét tárgyaljuk. Ilyenformán a keleti osztják ő, ö, 9 sornak a cseremisz nyelv jaranszki (és még néhány más nyugati) nyelvjárásában ő, é, 9 felel meg. (WICHMANN és BEKÉ néhány faluban az o-t zártabbnak hallotta, s ű (^)-val jelölte, de ez árnyalati különbség, s számunkra nincs különösebb jelentősége.) A keletebbi cseremisz nyelvjárásokban a fentebb idézett három cseremisz szó így hangzik: U. swld-, M. nil' és U. küt'S. Az a kérdés, hogy a hangfejlődés a cseremiszben §, 9 {*ü), 9 >> o, ü, 9 > u, ü, i irányú volt-e, ahogy STEINITZ feltételezi (bár ő az o, ü, 9 fokot, mint már említettem, nem vette figyelembe), vagy éppen ellenkező. BEKÉ ÖDÖN a STEINITZ könyvéről írott rövid ismertetésében (Nyr. LXXII, 40 — 2) határozottan a teljes >> redukált irányú fejlődés mellett tör pálcát. Szó szerint ezt írja: ,,. . . WICHMANN cikkeiből kitűnik, hogy a kozmogyemjanszki 3-nek a jaranszki nyelvjárásban o és s, az a-nek pedig n felel meg. Nyilvánvaló, hogy csak a teljes u, ü redukálódhatott a felsorolt hangokká, fordított fejlődés elképzelhetetlen. Talán még az is latba esik, hogy az egyik jaranszki nyelvjárásban az eredeti Ô is redukálódott, mert azt nem tehetjük fel, hogy mikor minden más cseremisz nyelvjárásban teljes Ö van, akkor ezek fejlődtek redukált o-ből, s egyedül az említett jaranszki nyelvjárás őrizte meg az eredeti állapotot." Számos bizonyítékot sorolhatunk fel amellett, hogy a szóban forgó hegyi cseremisz magánhangzók korábbi teljes hangból fejlődtek, s ebben a fejlődésben a nyugati nyelvjárások képviselik a középső átmeneti fokot. Hasznos tanulsággal szolgálnak számunkra a cseremisz nyelv orosz jövevényszavai. Ezek között is akadnak olyanok, amelyekben végbement az u >> o >• § és az *>• 9hangváltozás, pl.: cser. ÇBMKïï)\J.un§ka', CK. önoka', KJL.dnS'ka 'unoka'<! or. nyj. ynyK; cser. (BEKÉ) U. sukna', Ö. sőkna- 'posztó'< or. cyKHo; cser. (BEKÉ) JO. ö-lei 'kaptár' < or. yAeü; cser. (VASZ.) KH. nüpkataük 'intéző' (Ü = d) < or. npUKa3HUK stb. Kevés olyan példa akad, amely mind a három nyelv járáscsoportban megvan, ezért olyanokat is figyelembe veszünk, amelyekben csak a redukció második fokozatát láthatjuk. Az oroszban nincs ü hang, ezért az ü >* ű > d hangfejlődésre nem találunk példát. Arra viszont igen, hogy orosz *"-nek a cseremiszben ü felel meg, pl.: (BEKÉ) JT. pünpzak 'die Jacke'< or. nyj. nuHÔJtcaK stb. Először bizonyára ü fejlődött az orosz szó i-jéhől, s ez később redukálódott. Hasonló fejlődés finnugor szavakban is előfordul, pl.: (BEKÉ) J., V. rüßüz 'róka' ^MK. rißi-z, UP. rvߧz; (WICHM.) JU. püza-s, J. püzäkxs 'Nest' ~ (BEKÉ) M., MM., MK. pizà's, UP., USj., US. piza's. Ezek az adatok is nyilvánvalóan az ü másodlagos volta mellett bizonyítanak. Mellesleg meg kell jegyezni, hogy a cseremisz §, ő, 9, ü hangokat csak feltételesen nevezzük redukáltaknak, mivel L. P. Gutrzov eszközfonetikai vizsgálatai bebizonyították, hogy ezek a magánhangzók szinte egyáltalán nem