Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv [Die Theorie über den finnisch-ugrischen Vokalismus von W. Steinitz und von E. Itkonen und die tscheremissische Sprache] 23

W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv Napjainkban két olyan elmélet ismeretes, amely részletes bizonyítóanyag alapján kísérli meg a finnugor nyelvek magánhangzó-rendszerével kapcsolatos problémák tisztázását. Az egyik elmélet W. STEINITZ, a másik pedig E. ITKONEN nevéhez fűződik. Az alábbiakban azt szeretnénk megvizsgálni, hogyan vannak összhangban ezek az elméletek a cseremisz nyelv tényeivel. Mindkét kutató egy előzetesen felállított elmélet tételeit alkalmazta a cseremisz nyelv anyagára. Tehát kívülről közeledtek hozzá. Én ellenkezőleg, belülről, a cseremisz nyelv tényeiből indulok ki. Az itt elmondottak nem kutatásaim végső fázisát jelentik. Azt szeretném csak nagy vonásokban vázolni, hogy meglehetősen részletekbe menő előtanulmányok után, milyen irányban kezdem el a cseremisz első szótagbeli magánhangzók történetének kibogozását. Először STEINITZ elméletét vegyük szemügyre. Nemcsak a kronológiai sorrend miatt, de azért is, mert STEINITZ elméletében különösen fontos szerep jut a cseremisz, pontosabban a hegyi cseremisz vokalizmusnak. Mikor Steinitz kezébe vette KAMSTEDT ,,Bergtscheremissische Sprachstudien" c. művét, s elolvasta annak első mondatát, amely így hangzik: „Die Vokale des Bergtscheremissischen zerfallen in zwei Gruppen, in die voll und energisch artikulierten und in die bezüglich ihrer Artikulation reduzierten ..." bizonyossá vált előtte, hogy megtalálta a finnugor vokalizmus történetének kulcsát. Szerinte nem lehet véletlen műve az a hasonlóság, ami a keleti osztják és egy finn—permi nyelv vokalizmusa között mutatkozik (1. STEINITZ, FgrVok. 5). STEiNiTZnak sikerült jó néhány olyan finnugor etimológiát találnia, amelyben mind a keleti osztják, mind pedig a hegyi cseremisz megfelelő első szótagbeli magánhangzója redukált hang, például: osztj. V. löla- 'schmelzen' ~ cser. KH. sSl-;1 osztj.

V. ndlä 'vier' r^> cser. KH. ndl; osztj. V. könts 'Kralle' ^ cser. KH. hdts (a keleti cseremisz nyelvjárásokban azonban Mis van, s STEINITZ szerint a KH. a ebben az esetben korábbi *#-ből fejlődött) (1. STEINITZ, FgrVok. 6). Tehát az osztják redukált ő, o, d hangoknak a hegyi cseremiszben §, *ú, d felel meg. STEINITZ szerint a keletebbi cseremisz nyelvjárásokban, ahol a hegyi cseremisz első szótagi redukált vokálisok helyén teljes hangokat találunk, ezek redukáltakból fejlődtek. Azt a kérdést vizsgáljuk meg először, valóban elfogadható-e STEINITZ állítása a hegyi cseremisz vokalizmus archaikus voltát illetően. STEINITZ érdé -Helyesebb lenne a ëêlê- alak.