Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 3

A GYENGÜLÉS-ERŐSÖDÉS FOLYAMATA A FINN NYELVBEN 19 Gyenge fok Most rátérünk a gyenge fok behatóbb elemzésére. Már e fejezet elején nagyjából vázoltuk a mai finn nyelvi állapotot. A nazálisok után teljes hasonulás következik be. Likvidák utáni pozícióban csak a dentális asszimilálódott, az *ly, *ry csoportokat ty, r0, illetve Ij, rj váltotta fel, az *lß, *rß-t pedig Iv, rv. Ez az állapot a nazálisok esetében már a legrégibb finn nyelvemlékekben megvolt.51 Agricola írásmódja egyértelműen csak

az nd és m6-nél tükröz teljes asszimilációt, ahol is mindig nn-t és mm-t ír. Nem tudjuk azonban, hogy az ng még az ng hangértékét jelöli-e, vagy már rjrj-t, mivel mindkét fokban ugyanaz a jel fordul elő (pl. makunnan, valdakunnas, anna, lammas, (hengi:) hengen).52

A

likvidák után tarkább a helyzet. Itt Agricola a spiráns y-t gh, g, ghi, 0 jelekkel adja vissza: verghan, alghusta, algus, wirgams, ierghien, ylghien, pelolla.53

A

dentális spiránst a legrégibb nyelvemlékekben, ugyanúgy mint Agricolánál d vagy dh helyettesíti, emellett megtaláljuk már az asszimiláció első nyomait is: U és rr. Ez a folyamat az l után, úgy látszik, korábban bekövetkezett. SETÄLÄ ezt írja róla: „Nakyy siis, että assimilatsiooni alkoi aikaisin, ja /:n jäljessä aikaisemmin kuin r : n."54 Hasonlóképpen vélekedik RAPOLA is.55

A

*ß jelölésére majdnem mindig w vagy u szolgál.56 Hogy

a spiránsok fejlődését világosabban áttekinthessük, a következő táblázatot alkalmazzuk : Agricolánál a mai finn nyelv *r

Y * + 9^, g, ghi r0 (rj: e, i előtt) *rß rw rv *rô r -f- d, dh (ritkábban rr) rr *ly l + gh, g, ghi, 0 I0 (lj: e, i előtt) *lß lw Iv *lô l -f- d, dh (gyakran II) II *ny ng ng (=rjn) *mß mm mm *nô nn nn Mi hozta létre a nazálisok utáni korai asszimilációt, legalábbis az *nö, *mß csoportokban?57 Itt

germán anyaghoz kell fordulnunk és azokhoz az elvek*".s2

SETÄLÄ YH 39—40; RAPOLA, SKHP 48, 123, 131 — 132, 134. 1. 52 SETÄLÄ, YH 23-28; RAPOLA, SKHP 113, 118. 1.; RAPOLA, VK 28. 1. 53 SETÄLÄ, YH. 36. 1. 54 SETÄLÄ, YH 30. 1. 55 RAPOLA,

SKHP 129-130. 1. 56 RAPOLA

SKHP, 134. 1. 57 Ehhez

még egy megjegyzést kell hozzáfűznünk. Az nk, nt, mp gyenge fokú megfelelőit hajlamosak vagyunk nazális 4~ spiráns formában rekonstruálni, ahogy ezt WIKLUND (Lappische Studien. 9, 13. 1.) tette. De tudjuk, hogy SETÄLÄ (JSFOU. XIV. 10. 1.) valamint SZINNYEI (NyH.7 39—42.1.)

a gyenge fokot nazális -)- zöngés zárhangban tételezte fel. Spiráns mellett szól legalább az ősfinnben — szerintünk — a csoport második tényezőjének fentebb említett, korábban bekövetkező hasonulása a nazálishoz. 2*