Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 3

18 JBRZY BAÎÎCZBROWSKI kékben még igen gyakran előfordul g, d, b, az l, ritkábban az r után. Egy kis előrelépést jelent már Agricola írásmódja, ahol r utáni pozícióban majdnem mindig zöngétlen zárhangok találhatók. A nazálisok esetében azonban marad még a régi állapot. Tehát a folyamat oly módon zajlik le, ahogyan sorrendbe állítottuk az egyes mássalhangzócsoportokat. Az Id, Ib, lg kapcsolatok közül az M-nek elsőként kellene alávetnie magát az erősödés folyamatának, mivel a dentálisok artikulációs tömege a legkisebb. De a gyakorlat mást mutat. Agricolánál azt tapasztaljuk, hogy az Id még mindig érintetlenül megmaradt, amikor Ib és az lg már Ip, Ik-vá, vált. Véleményünk szerint a két hang zárjának homorganitása itt döntő szerephez jut, azaz az Id kevésbé eltérő összetevőkből áll, mint az Ib és az lg. Ennek következtében szilárdabb, mint az utóbbiak, és nagyobb ellenállást tudott kifejteni a folyamattal szemben. A gyenge fokban hasonló kép tárul elénk. Az a tény, hogy az asszimiláció csak az *lô csoportban következett be, és az *ly, valamint *lß esetében elmaradt, alátámasztja fentebbi magyarázatunkat. Tehát azt látjuk hogy az Id mindkét eleme nagyobb összetartozásának feltételezése (az Ib és az lg-hez viszonyítva) erről az oldalról is megerősítést nyer. Ennélfogva kissé módosítanunk kell a fentebb említett folyamatok iránti fogékonyság (susceptibilitas) sorát, körülbelül így: rb, rg, rd, Ib, lg, Id, nd, mb, ng. Az erősödés folyamata Agricola írásmódjában eljutott az ld-ig, és itt megállt: rp, rk, rt, Ip, Ik, Id, nd, mb, ng. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel az erősödés folyamata véget ért. Később az Id-re és a következő csoportokra is átterjedt. Az l és a nazálisok utáni p, t, k írásmód már a XVIII. században szokásos.50 A legrégibb nyelvemlékektől a mai napig tartó fejlődést egy táblázat segítségével a következőképpen ábrázolhatjuk: A legrégibb nyelvemlékekben Agricolánál a mai finn irodalmi nyelv rb | rp j rp rp r9 \

gyakran rk > is rk rk rd J rt I rt rt Ib \ Ip j Ip Ip lg \ ritkán Ik ! Ik Ik Id ) lt J Id lt nd nd nt mb mb mp ng ng nk Felvetődik az a gondolat, hogy a mai erős fok a finnben nem eredeti, hanem erősödés útján 6, d, g-hől keletkezett. Ab, d, g pontos értékéről nem mondhatunk sokat. Lehetséges, hogy zöngétlen médiák voltak. Itt már sejtésekre és rekonstrukcióra vagyunk utalva. 50 SETÄLÄ, YH 11. L, RAPOLA, SKHP 80—82. 1. Vö. még RAPOLA, Vanha kirjasuomi. 1962.