Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Erdélyi István–Hajdú Péter: Megjegyzések Szabó László „Szelkup szövegek szójegyzékkel” című közleményéhez [Bermerkungen zur Veröffentlichung „Szelkup szövegek szójegyzékkel” („Selkupische Texte mit Wörterverzeichnis”) von László Szabó] 163

MEGJEGYZÉSEK SZABÓ LÁSZLÓ KÖZLEMÉNYÉHEZ 165 d%aQr

'puhua' | 3:

aaryo-yyt ^>aa aryo-yyt, vö. (C. 10) N. aha, ä 'nicht', ? N. ark 'ein anderer, fremd'. 6.1. cel'erjga: <or. (1. a szójegyzéket) | 2: moysrt: (C. 58) N. möger, mögor 'Ufer V, (D. mscr.) Ty. m^yor, mny*r

'Rücken'; a paarst ilyen formában érthetetlen; vö. (D. mscr.) Ty. par 'Kopf, Scheitel, Höhe, Spitze, Ende', mint névutó lokativusban kellene állnia, 1. (PROK.) Ta. pârôqit 'Ha BepiUHHe'j 1. a Szó jegyzékben helyesen paaro-yet | 3: xoowanget'">• 1. 5/3: xoyynze-spa, (C. 84) hooyondsak stb. SZABÓ bizonyára ezt az alakot rosszul hallotta (w-t y helyett !); 7: masy-Jc, 1. 4/4 | 9: yy ~>yk, 1. (C. 228) N. ek, (D. mscr.) Ty. ßg» (dgd, 90gd, öyd0

) 'älä'; 12: tabyp 'azt', a fordításban az [azt]tehát nem [ ]-be; 16: nacaa-bet: lehetetlen, 1. (C. 187) N. na cagan stb. 'TyT'; ötcad: a cad névutó talán már raggá vált, 1. 4/1-et is | 24: tejka 'neked', vö. (C. 175) N". ténd(a), esetleg ennek és a meka 'nekem' alakvegyüléses formája | 26: maskyk, 1. 4/4 !; kadlax >> -k; 29: iiyed >• iixed; 8: agaroo-dyd "> -t lehet csak | 9: ora-nyd >• -t, omdoligi'd > -t: lehetetlen még kiejteni is úgy, ahogy SZABÓ lejegyezte | 11: neetua: az -a suffixum az or. nyj. neetu 'nincs' igén | 21: xoyynzyguk > ~x | 24: coobarlam, (C. 105) N. cober, cö-ber, (D. mscr.) Ty. tsnbdr 'marja' | 29: ky, (DONN.: MSFOU. XLIX, 13) Ty. $!, ki, 36: kyy! \ 37: wate-p 'utat', de 27: watyp ua. SZABÓ efféle ingadozásai is mutatják, hogy itt a második szótagban feltétlenül redukált, sőt hangsúlytalan lehet csak a vokális | 42 : paktyrla'X >> -k l 43 : pakterkuk > -x, különben az egész sorban helyesen -œ-val írandók az igék | 53: kapcidaadet, a szójegyzékben kaptycgu \ 55: soyo-rd >> -t \ 58: eed i awd a fordítás helyesen: apja és anyja; 1. (C 18) N. ed (o:ed) 'seine Mutter', (C. 17) N. au, éwe, äwe 'Mutter', (D. mscr.) Ty. eze 'isä', eue, eue-, auD 'äiti'. 8.2. warkeku-mbay, 1. 7/1: warkykumbay \ 3: jiidi > iidi: Px 3 du, 1. (C. 20) N. i, í (ii) 'Sohn'. A j- protézis valószínűleg úgy keletkezett, hogy a gyűjtő leíratta a szöveget a nyelvmesterével, s az ebből az írott szövegből olvasta magnetofonba | 6: faalla-k: 1. 4/2 | 10: aca^>alca \ Iá: jiisplebe > iisplebe 1. 8/3 | 17: tabla, 1. (C. 176) N. tabat, (C. 178) KO. teblá \ 18: tärbeku-k > -x | 24: ära-nd > -md 1. 25: qobymd, 23: sm, 1. (C. 18) N. ép; üüdenan > üüdennan; jii *> ii \ 27:parcaa. ^>parcaa- \ 28: meexadi múlt idő lenne, helyesen: meeadi | 31: kelca >kel-, 1. (C. 49) N. keeldsak, ke-; epa- ~>eppa 'fekszik' | S2:poxwaii-l >poxwalii'l;jiilan > Ulan \ 33: pajaa-l'i > -li \ 39: töxadi ^>tööadi | 40: tölca-t ^>tölcadet \ 41.: jilamdi ^>iilamdi, -la-: plur.-suff., -mdi: Px3duacc; 42: qweeraq > -k \ 43: pajala-dynse lehetetlen! vö. (C. 153) N. loganindese, tehát a helyes alak *pajalandyse lehet csak | 47: paja-dny (paja-deny) > pajandy \ 51: eendene: raghalmozás | 53: cemnalaa-det 'a fivérei', vö. (C. 113) N. tebenja, FO. tämnja 'Bruder' | 55 : paja-ndese \. helyesen 53: pajaa-nandese j 63: qongardle > -rle \ 68: ooce-rjbyd, 1. (C. 15) N. ödjengnau, ődjengpáu, (D. mscr.) Ty. odirmaB 'sich verbergen' | 69: mega-lby (meza-lby), vö. (D. mscr.) Ty. missä-lbaQr 'tanssia, hyppiä' | 71: kanii'xyd < or. roHHTb | 77: adelggu, (D. mscr.) Ty äddldzaa; 81: nomn dat., (C. U9) N. nuun | 97: quttaree a tarée névutó, 1. (PROK.) Ta. cari \ 99: nap 'ezt', a fordítása tévesen van []-be téve | 103: epanda > eppanda ; ett oopket >> et toopket 'a vízparton', 1. (C. 121 )N. top 'Rand'. A szó jegyzékben is téves tehát a szerzőtől alkotott oopket '-nál, -nél' névutó | 106: caageguk > -x \ 119: tööw, 1. (0. 116) N. töu; 121: quul'e > -le. Néhány megjegyzés a szójegyzékhez is fűzhető, abee-dacgu < or.; adelggu 'mutatni', aadelggu 'várni'; al'cegu ^>alc-; -comb, a pelgo-mb [o:pelg-] szóban fordul elő, s jelentése 'hosszú', 1. (C. 98) N. cumb 'lang'; cum: jelentése nem lehet 'szelkup', az alapszó cu, 1. (Ó. 98) N. cú 'Lehm, Erde'; ke ~>qe, 1. (C. 39) N.