Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Erdélyi István–Hajdú Péter: Megjegyzések Szabó László „Szelkup szövegek szójegyzékkel” című közleményéhez [Bermerkungen zur Veröffentlichung „Szelkup szövegek szójegyzékkel” („Selkupische Texte mit Wörterverzeichnis”) von László Szabó] 163

166 ERDÉLYI ISTVÁN—HAJDŰ PÉTER Ige; ked-par >qetpar, 1. (C. 39) N. kêt-par, (D. mscr.) Ty. kudt-pär '6eper'; kondalgu és származékai, helyesen g-val, 1. (C. 36) N. kondak, (D. mscr.) Ty. JçondaQr 'nukkua'; mad ^>maat, 1. (C. 58) N. maat, mät, de (C. 1.20) mat, dativusa mat, matt; ma%crl^>-l; nadgu ^>nädgu, 1. (c. 65) N. nadák; nuneg (tkp. 'isten szava'); ól, ool, 1. (C. 14) N. ol; az oopket névutó törlendő, 1. 8.103; ooker, ookr > (C. 170) N. óker, (D. mscr.)Ty okkur, -r; pansetgu- — (D. mscr.) Ty. ptnd^aQ1, 'mit dem Strom fahren'; pöö — (C. 80) N. pö, pyö, (DONN.: MSFOu.' XUX, 95) Ty. pu-, -ty; puugond stb., a (DONN.: MSFOU. XLIX 170) Ty. püd$, pÜDÉ 'das Innere, Mitte, in, innerhalb' szó dativusa, jelentése tehát '-ba, -be'; qeettygu- (C. 40) N. Jgê-tap, feê-êtap, kätap, (D. mscr.) Ty. kettaGr; qostygu- — (D. mscr.) Ty. Jçostdgu; qwadgu- és qwatgw 'megölni' — (D. mscr.) Ty. kuedaß, kueßku 'töten'; a ëergu 'felvenni (ruhát) és a sergw 'bemenni, belépni' valószínűleg ugyanannak az igének alanyi és tárgyas alakja (1. vö. «rre a m. bújik ^fi. pukea 'kleiden, ankleiden' igét, 1. MSzFgrE. 111); siw — (C. 91) N. im; tabe-k — (C. 113) N. tabék, tabék, (D. mscr.) Ty. tebsa; tapce-l 'ma' — (D. mscr.) Ty. tapt'el; a tengu stb. első szótagi vokálisa csak ä lehet, 1. fent az ugyanebből a tőből képzett tärbgu 'gondolni' szót, valamint a (C. 112) N. tän 'Verstand', tänugu 'wissen' szót; töl'cgu ^>tölcgu; töögu — (C. 115) N. tögu, (D. mscr.) Ty. tüaQ 'tulla'; tööw — (C. 116) N". töu; tül'de >- tülde; ünte-l'cgu >> ündelcgu; wag — (C. 26) N". wac, wadz, (D. mscr.) Ty. uad. A felsorolt helyesbítések, javítások — számukat bizonyára még szaporítani is lehetne — azt bizonyítják, hogy 1. Tagina — bár lakóhelye a Tym folyó mellett van — a CASTRÉNtől lejegyzett nyelvjárások közül a narimit beszéli, K. DONNÉE tymi nyelvjárásától nagyon is eltér a nyelve. Jó lett volna megtudakolni, hogy Tagina szülei nem Narim vagy a Vaszjugán vidékéről költöztek-e mostani lakóhelyükre. 2. Ilyen kevés anyagon nem érdemes, de nem is lehet hangtani vizsgálatokat végezni. 3. Érdemes lett volna a szövegek mellett több nyelvtani paradigmát gyűjteni. ERDÉLYI ISTVÁN * ERDÉLYI ISTVÁN barátom a szölkup1

nyelvnek kiváló ismerője. Köszönet illeti őt azért a fáradságos munkáért, hogy összeállította SZABÓ LÁSZLÓ anyagközlésének hibáit. Jól hasznosítható észrevételei után felmerül az a kérdés, hogy a SZABÓ közölte szövegek csakugyan a narymi nyelvjárásból származnak-e, és hogy voltaképpen mi a különbség a narymi és a tymi nyelvjárás között. ERDÉLYI I. határozottan amellett szól, hogy SZABÓ szövegei narymi nyelvjárást tükröznek. A sok apró korrekció és a sajtóhibák feltüntetése között azonban a két szóbanforgó nyelvjárás jellemző vonásai annyira elsikkadnak, hogy döntésének indítékai -aNJ ^Ty s kivételével — nehezen fogalmazhatók meg. SZABÓ LÁSZLÓ közleményének kéziratával annak idején magam is foglalkoztam. Az NyK számára írt lektori jelentésemből — Erdélyi I. mondanivalójának alátámasztására — szeretném ezen a helyen közölni az általános értékelő részt. Lektori véleményemnek ez a bevezető része így hangzik: 1 Nem sajtóhiba. Az orosz közvetítéssel hozzánk is eljutott

szelkup helyett helyesebbnek tartanám az eredeti néphévhez közelebb álló szölkup alak meghonosodását.