Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Erdélyi István–Hajdú Péter: Megjegyzések Szabó László „Szelkup szövegek szójegyzékkel” című közleményéhez [Bermerkungen zur Veröffentlichung „Szelkup szövegek szójegyzékkel” („Selkupische Texte mit Wörterverzeichnis”) von László Szabó] 163

164 ERDÉLYI ISTVÁN—HAJDÜ PÉTER belseji s-éből h. SZABÓ helyesen írja a Bevezetésben (NyK. LXVIII, 249), hogy nyelvmestere nyelvében számolhatunk bizonyos nyelvjárás-keveredéssel. Az a tény, hogy a Középső-Tym melletti Napasz falu nyelvjárásában van h fonéma (DONNER TyM. nyelvmestere is ebből a helyiségből való, 1. MSFOu. XLIX, XII), kétségtelenül magyarázható átköltözéssel, de esetleg hangváltozással is. Donner és főleg Castrén óta könnyen fejlődhetett pl. a szóeleji közszamojéd s-ből h-, sőt ebből / is. CASTRÉNnál (MSFOu. 122 : 84) a 'gut' jelentésű szó a narimi nyelvjárásban hwa, hwá, SzABÓnál fa, faa. Az s > h (hw) >>/ hangfejlődésnek nyomai CASTRÉN anyagában is megtalálhatók. A N. logá 'Fuchs' szó instrumentálisa (i. m. 117) logahé, a N. Igőp 'Mensch' szóé kofe (i. m. 119). Itt kétségtelenül a -sä >• -hé > -fe hangfejlődéssel számolhatunk. SZABÓ, DONNER és CASTRÉN alakjainak egymás mellé állítása nyilvánvalóvá teszi az«>A fejlődést. (Sz.) xaj 'szem' — (D.) Ty. sei — (C. 81) N. hai; (Sz.) xangsrgw, -u 'játszani' — (C. 83) N. handsernak; (Sz.) xare-lgu 'befogni (lovat)' — (C. 83) N. harap, haarap 'ich band an' (Sz.) xyr 'tehén' — (DONNER., idézi JOKI: MSFOU. 103: 267) Ty. sír — (C. 86) N. hír, %ír, yiir. A következőkben SZABÓ szövegeihez fűzöm a megjegyzéseimet. Célom ezzel az, hogy egyrészt felhívjam a figyelmet a nyilvánvaló sajtóhibákra, másrészt pedig a téves lejegyzésekre, félreértésekre, hibás fordításokra. Célom az is, hogy rámutassak arra, mennyire azonosak ezek a tymi alakok CASTRÉN narimi alakjaival, s mennyire eltérnek K. DONNER tymi nyelvjárási megfelelőitől. 2.2:2

cuumel:

a szó jegyzékben tévesen cuumel, vö. (C. 98) N. cuumel-kup 'Samojede' | 4: ooylalgespyydet : helyesen -sp-vel, (D. mscr.) Ty. oyolaldzaBr 'oppia', (C. 13) N. óogolak, oogoldsap. 3.1. »tje; 1. DONNER: JSFOU. XXX/26, 1 — 13; ka§a: a szójegyzékben nem szerepel; (D. mscr.) Ty. ide; 2: sööt, helyesen sööt; 3. pöönege-(t)saj: 1. DONNER, i. m. jelentése nem 'boszorkány', hanem 'óriás és emberevő'; ebben a névben a saj 'szem' szó nem xaj alakban jelentkezik. Oka nyilván a név megőrző tendenciája | 7: nabiiUs xajd syywe: a fordítás helyesen: [belejutott a szembe hamu]. A cím helyesen: Mese. iige koma. 4.1. aa§decad, kanacad: a cad gen.-szal álló névutó, 1. (C. 94) B. cad 'npOTHß'; aagde:{0. 13) N. aadsede, (D. mscr.) Ty. äBa,äU | 2: waryla-y: (D. mscr.) Ty. uary, uarr, a -lay nyilván komparatívuszrag, 1. 7: keeklay: (C. 49) N. keek, kek, kehek 'sehr', s tekintve, hogy a tazi nyelvjárásban a (PROK.) -lâ,-lâqi, CASTRÉNnál (i. m. 170) laka az összehasonlítás ragja, a tymi nyelvjárásban is inkább -lak vagy -lag a helyes | 3: yga-lguk 'mondja'. SZABÓ itt súlyosan téved. Az általa közölt alak csak 'mondok' jelentésű lehet. Ha helyesen az yga-lgux alakkal helyettesítjük, ennek jelentése '(azt) mondta'. A k—x tévesztés talán a magnetofon-felvétel rovására írandó. A -x Vx itt világosan az -s múlt idő megfelelője | 4: masyk: ilyen névmási accusativus nincs. Vö. (C. 175) N. másem, -p, (177) KO. masem stb. A masyk k-]& esetleg a rákövetkező khatására p-j-m-ből alakult, de a szójegyzékbe ezért mégsem vehető fel a helytelen alak | 9: ündel'óemad alak is nehezen képzelhető el, nyilván: -cembad, mb (mp) képzővel, 1. (C. 23) N. undédsap stb., Ta. yndetjembam; esgyp: (C. 18) N. e-ds, (D. mscr.) *d%algu, ndzalaor 'puhua, sanoa',

ëdz 'sana', edzaor 'sanoa'. 5.1. kwere: (C." 43) N.'fateré, (DONN.: MSFOu.'XLIX, 46) Ty. kuere, kudrä, kudrt) 'Krähe' | 2.4: cencekuk > -x, (C. 104) N. cencak, (D. mscr.) tsën-2 Az első szám a szövegek sorszámát, a második a szöveg sorát jelenti.