Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Erdélyi István–Hajdú Péter: Megjegyzések Szabó László „Szelkup szövegek szójegyzékkel” című közleményéhez [Bermerkungen zur Veröffentlichung „Szelkup szövegek szójegyzékkel” („Selkupische Texte mit Wörterverzeichnis”) von László Szabó] 163

Megjegyzések Szabó László „Szelkup szövegek szójegyzékkel" című közleményéhez SZABÓ LÁSZLÓ 1964-ben Leningrádban szelkup szövegeket jegyzett feL Nyelvmestere T. D. Tagina tanítónő egyéves továbbképzésen tartózkodott ott. Gyűjtése értékét emeli az a tény, hogy a tymi nyelvjárásból nem állnak rendelkezésünkre szövegek, sőt mivel Castrénnak tymi anyaga nincs, e nyelvjárásból csak néhány KAI DONNÉE, által feljegyzett szóra vagyunk utalva. DONNER tymi szótári feljegyzései mindez ideig kiadatlanok. SZABÓ szelkup kutatását két cikkben tette közzé. Az egyik, Die Laute des Tym-Dialekts des Selkupischen, a CoßeTCKoe (JjHHHO-yrpoBefteHHe II (1966), 4. kötete 295—301. lapján, a másik, a Szelkup szövegek szójegyzékkel című, a NyK. LXVIII, 250—277. lapján jelent meg. Észrevételeim elsősorban az utóbbira vonatkoznak. Ezek közzétételét azért is fontosnak tartom, mert SZABÓ mint írja, a gyűjtés kezdetén nem rendelkezett a munkához szükséges szelkup nyelvismerettel. A hangtani megjegyzésekre (NyK. LXVIII, 250 kk.) észrevételeim a következők: 1. A középső nyelvállású veláris illabiális hangra kár volt az £ betűt alkalmazni. Ez a jel K. DONNER és PROKOFJEV (SzelkGr.) feljegyzéseiben a és ä közötti hangot jelöl, míg a palatális e veláris párjának jelölésére mindkét szerző az e-t használja. Hosszabb tanulmányozás után bizonyára SZABÓ is rájött volna arra, hogy a redukált mássalhangzóknak sokkal nagyobb a szerepe ebben a nyelvjárásban (és általában a szelkup nyelvben), mint az ő lejegyzéseiből kiderül. Ha a szókat nemcsak főnévi igenévi alakokban jegyezte volna le, hanem igeragozási paradigmákat is gyűjtött volna, ezt bizonyára észrevette volna. Tagina nyilván az infinitivus morfémáját (-gu) hangsúlyozta, s innen ered SZABÓ szójegyzékében több ige infinitivusának két változata: omdgu-, omdsgw 'leülni', tärbgu-, tärbugu 'gondolni' (vö. DONN.1 mscr.:

omdaar

). A vokálisok hosszúsága-rövidsége terén is vannak SzABÓnak nyilvánvaló tévedései. Pl. (Sz.) adslggu- 'várni' — (D. mscr.) äddldza&

r; (Sz.) aadelggw 'mutatni' — (D. mscr.) addldzaBr ;

(Sz.) alc(e)gu 'esni, leesni' — (D. mscr.) aldaQr

, äldzaor;

(Sz.) paaga- '(fonott) szán, szánkó' — (D. mscr.) pad%a, päoza, pâdza, paDza 'Korb, Gefäss (aus Birkenrinde)'; (Sz.) go — (D. mscr.) Jçn 'Ohr'. A könszonánsok között a legérdekesebb az, hogy SZABÓ feljegyzéseiben előfordul a, x [= %] fonéma. Ez a hang DONNER szerint nem jellemző a tymi nyelvjárásra, PROKOFJEV szerint azonban a tymi nyelvjárásnak a Vaszjugán alsó folyása melletti csoportjában van A-zás (SzelkGr. 7). CASTRÉN szerint egyedül a narimi nyelvjárásban keletkezett más nyelvjárások szóeleji és szó-1 K. DONNER kéziratos adatait Aulis J. Joki professzor szíves engedelmével közlöm. 11*