Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 155

158 RËDEI KÁROLY Kepedám 1. 'mœaTb, HaHH3biBaTb', 2. 'BTbiKaTb, 3aTbiKaTb'|m o r d. (JUHÁSZERDÉLYI, Moksa-mordvin szójegyzék) M. Ikerks 'füzér', Herksams 1. 'fonni (kötelet)', 2. 'gombolyítani'; (MoRSzl.) KRpbKC 'cBH3Ka'; (RAVILA: SUSA. 61/3 : 26) E. Ikerks 'Bund, Aufgefädeltes', E. Űerksams 'aufziehen (z. B. Perlen); den Faden durch das Nadelöhr ziehen'.3 A cseremisz és a mordvin első szótagbeli magánhangzó-képviselet eredeti *ä-re utal (vö. E. ITKONEN: FUF. XXIX, 320, XXXI, 211). A mord. -ks deverbális főnévképző. Valószínűleg idetartoznak még az alábbi obi-ugor szók is: v o g. (MSz.) É. kéri 'fűz, tűz; reihen, schnüren, nesteln'; (WV. 139) TJ., AK., AL., Szo. kér- 'einflechten', (STEIN., WogVok. 218) 'anspannen, anschirren' j o s z t j. (KT. 435) DN. kirnâ 'überwendlich nähen', Ni. kïrtâ, Kaz. kïrtï, O. kirdà 'anschirren (das Renntier, das Pferd, den Hund); aneinanderfügen (zwei Netze, Teile eines Zugnetzes); überwendlich nähen'. A permi, a cseremisz és a mordvin alapján feltehető *ä-nek a kikövetkeztethető ősvog. *í és ősosztj. *i szabályosan felel meg (vö. K. SAL ÉVA: NyK. LXII, 252; COLLINDER, CompGr. 170-1). A K. SAL ÉvÁtól (NyK. LX, 433; 1. még MUNKÁCSI: Ethn. XIV, 72) idevont m. N. kür, kűr, ker, kör 'einjochen, in das Joch spannen' (1795: ker helyre (az ökörnek mondják) 'verte te in locum', DebrGr. 271) ü, e, ö hangja zártabb magánhangzóra (*i) megy vissza, ezért idetartozása bizonytalan. A fgr. *ä > m. i (> ü, e, ö) megfelelésre nem tudunk biztos példát idézni. — A kikövetkeztethető finnugor alapjelentés 'köt, fűz, tűz; binden, schnüren, fädeln' lehetett. Ebből megérthetjük a magyar és az obi-ugor szók 'befog, fölszerszámoz ; anspannen, anschirren' jelentését is. 3. A szó valamelyik obi-ugor nyelvből átkerült a déli szamojédba: szelk. (LEHT.: Vir. 1959: 373) Tur. kerttiko 'in einem Renntierzug mitwandern'; kam. kdrër^ïim '(das Pferd) satteln, anspannen' (LEHTISALO: i. h.). 110. Zűrjén keslini 'schleifen, wetzen' A z ü r j. (WUo.) V., Sz., Lu., I. keslini, Ud. keslinis, P. kesvini 'schleifen, wetzen, schärfen (V., Sz., Lu., L, Ud., Ud.: mit dem Wetzstein, der Feile), (mit dem Wetzstein) dengeln (P.)' igét a m. köszörül 'schleifen, wetzen, schärfen' szóval szokták egyeztetni (MUSz. 47; WICHMANN: FUF. XI, 220; NyH.7; SzófSz.; MOÓR: ALH. II, 373; LITKIN, VokPerm. 136). A kesli- -li- eleme gyakorító képző. A kikövetkeztethető *kes- tő s hangja fgr. *-sk- vagy *-kskapcsolatra vezethető vissza. Ennek viszont a köszörül és valószínű vogul megfelelőjének (T. kés- : kèsirj ku 'fenkő; Wetzstein', MUNKÁCSI: NyK. XXV, 261) eredeti szóbelseji *-é- hangja nem felelhet meg. Ezért a zűrjén szót törölnünk kell a köszörül egyeztetéséből. A zürj. kesli- kapcsolatba hozható a következő vogul szóval (VNGy. II, 512, 658) FK. kiute% 'köszörülni; TOWTb', kiutkatnè ë%wtès 'fenkő; 6pyc' (ê%wtès 'kő; Stein'); (MSz.) P. kiüti 'köszörül; schleifen'; (MTR.) É. kiwtalép 'köszörűkő'; (KANN.: SUSA. XXX/8: 23) KL. kißtalp 'ÖpycoK; Schleifstein'; 3 A

votják, a cseremisz (kérdőjellel), a mordvin és az alább tárgyalandó vogkéri 'reihen schnüren' egybevetése már PAASONENnál előfordul (PD. 666), aki ezeket a szavakat tévesen az osztj. Ko. kártdm 'aufreihen' szóhoz kapcsolta. Ezt a hang- és jelentéstani tekintetben egyaránt plauzibilis egyeztetést K. SAL ÉVA (NyK. LX, 433) minden indoklás nélkül elveti.