Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 155

SZÓFEJTÉSEK 159 (CSERNY.) É. kivturjkve 'TOHHTb'. A zürj. kesli- *kes- alapszavában feltehető *-sk- vagy *-ks- mássalhangzó-kapcsolatnak a vog. -wt- szabályosan felel meg (erről 1. COLLINDER, CompGr. 99, 101). 111. Zűrjén lek 'CHJia' FOKOS DÁVID ,,A jelentésváltozásnak néhány különleges esete" c. cikke II. pontjában (NyK. LIV, 68) a kakofemizmus néhány érdekes esetéről ír. Egyebek közt arról olvashatunk itt, hogy a kedvezőtlen értelmű zürj. (WUo.) V., AV., Sz., Lu., I., Ud., UdM., P. l'ok 'böse, grausam (V., Sz., Lu., I., Ud., P.; P.: Mensch, Hund), häßlich (AV.), erzürnt (Lu.), schlecht, untauglich (Ud.), schlecht (Gesundheit) (UdM.), übel (Geruch) (Lu.); Teufel, der Böse (Ud.), Garstigkeit, Bosheit (V.)' a Le. nyelvjárásban kedvező jelenség ('meggyógyulni') kifejezésére szolgál. Pl. lefsitni, med lokmas 'gyógyítani, hogy meggyógyuljon'; viéié mort l'okmis 'a beteg ember meggyógyult, kigyógyult'. Az 1961-ben megjelent zűrjén tájszótárban (SzrSzlK.) a szónak 'egészséges, erős' jelentése is van: Lu., Le. MK '3ßopoBbiH, KpenKHH, npoBopHbiM'.4 Az OMÖÁb címszó alá besorolt I. cbia lopHac JiëK 'OH My^aeTCH TOJIOBOH, CTpa,n,aeT ronoBHbiMH ÖOJIÍÍMH példamondat viszont az ezzel ellentétes 'beteg' jelentés meglétére utalhat. A votják megfelelő: (WICHM.) G. lek 'böse, grausam' arra vall, hogy a zürj. l'ok egy korábbi *l'ek alakból fejlődhetett. A zürj. o ^ votj. e hangviszonyról 1. E. ITKONEN: FUF. XXXI, 321. Véleményünk szerint a zürj. l'ok korábbi e-s alakja nem tűnt el nyomtalanul, hanem megőrződött a (SzrSzlK.) FSz., I., Pécs., Ud. MK 'cHJia', I. Aem 'cHJibHbiií, KpenKHH' szóban. A lek hangalakból arra következtethetünk, hogy a szónak babonából eredő kakofemisztikus alkalmazása ('böse, grausam, schlecht' -> 'gesund, stark' ~ 'Stärke, Kraft') nagyon régi időbe nyúlik vissza. A két szó (lek, l'ok) a zűr jenben végbement *e > o hangváltozás következtében különült el egymástól. 112. Votják ser 'gyér, ritka' A votj. (MŰNK.) Sz. ser 'gyér, ritka, nem sűrű; undicht, selten' egyeztethető a következő obi-ugor szókkal: vog. (VNGy. II, 708) KL. tara (m§) 'fája gyér, tágas, szabad, nyílt (vidék)' | osztj. (PATK.) I. téri, ter 'vmitől ment, szabad, üres, tiszta; frei (von etwas); leer, rein'; (KT. 1013, 1087—8) Kr. terd tä%3 'offene, baumlose Stelle (auf einer Wiese, Heide)' (tä%3 'Stelle'), Kr. tert, Kaz. Aertï 'offenbar' stb., Mj. A%rd% 'unbewaldet (Ort)', O. lir 'deutlich, sichtbar, sicher ( ?)'. A feltehető ősvog. *ä, ősosztj. *e, illetőleg *i és a votj. e valószínűleg fgr. *ä-re vezethető vissza. Az obi-ugor szókat korábban a m. üres 1. 'leer, hohl', 2. 'ledig, frei' melléknévvel vetettem egybe (NyK. LXIII, 382). Noha az üres jelentéstanilag kifogástalanul illik a fenti szavakhoz, a szabálytalan magánhangzó-megfelelés miatt (a kikövetkeztethető fgr. *ä-nek a magyarban aligha felelhet meg ü) az egyeztetést nagyon bizonytalannak kell tekintenünk. 4 L. még

(SACHOV) LU. Içk '3A0p0BbiH\